Leslie West: Still Climbing

írta Bigfoot | 2013.11.20.

Megjelenés: 2013

Kiadó: Mascot Records

Weblap: http://www.mountainrockband.com

Stílus: Hard rock, blues-rock

Származás: USA

Dalcímek

Értékelés

Azt gondolom, Leslie West előtt kalapot emelhet az egész rockszakma. Nem csak produkciói miatt, noha azok is elképesztő színvonalról tanúskodnak, legyen az a Mountainnel, a West Bruce & Laing trióval vagy szólóban. Ennek a hatvanhét esztendős gitárosnak két évvel térdből amputálták a jobb lábát, és a műtét után néhány nappal már a terveiről beszélt. Koncertezett, bevonult a stúdióba, felvett egy albumot. Már így az elején leszögezném, hogy kiváló lett. Úgy látszik, a Mountaint viszont jegelte egy időre, noha a szarkasztikus cím talán a banda első lemezére, a ’Climbing’-ra is utal. A Bob Dylan dalokat tartalmazó, 2007-ben megjelent ’Masters of War’ óta nem sokat emlegetik a Woodstockot is megjárt legendás formációt.

Az LP hasonló koncepció alapján készült, mint a két esztendővel korábban megjelent ’Unusual Suspects’, hiszen a feldolgozások mellett új szerzeményeket is hallunk, és West ezúttal is erősítést hívott egyes felvételekhez, bár a vendégek névsora most annyira nem ütős, ez azonban nem befolyásolta a felvételek színvonalát. Kiváló bluesok, hard rock szerzemények jönnek egymás után. Brutális erővel szólal meg a slide gitár, helye van az akusztikus hat húrnak is, halljuk a zongorát itt-ott. A hangzás nyers, az ember libabőrös lesz tőle. „A felvételeknél négy Dean gitárt használtam, azokkal a pick-upokkal, amit a Mountainnél is szoktam. Bedugtam őket a Blackstar erősítőimbe pedálok nélkül, és feltekertem a hangerőt. Pontosan azt a nyers megszólalást halljátok, amit a stúdióban csináltunk.” – mesélte hősünk az alkotás egyik fázisát.

Mindjárt az elején egy kiadós hard rockos döngölést hallunk, fekete humorba hajló a cím is: Dyin’ Since The Day I Was Born. Aztán később már bluesosoabb a hangulat, de West durva, arcba mászó gitárja, és vérfagyasztó énekhangja emlékezteti a hallgatót arra, hogy hol van, szóval ne várjunk semmi finomkodást. A másik veterán pályatárssal, Johnny Winterrel közösen előadott Busted Disgusted or Dead-ben a két gitár is alaposan megvív egymással. A Fade Into You drámájában már sír a hat húr. Egyébként nem ez az egyetlen romantikus dal, hiszen a Spencer Davis Group által is sikerre vitt James Brown szerzeményt, a When A Man Loves A Woman is programon van (itt Jonny Lang segít az Öregnek énekelni és gitározni), persze a saját képére formálva. Az album egyik legerősebb dala a régi cimborájával, a Twisted Sister Dee Sniderével felvett Feeling Good. Noha ez is import dal, hiszen igazából a Traffic tette híressé (ők is úgy vették át), nem tartom elképzelhetetlennek, hogy nemsokára Leslie West-Dee Snider nótaként tartják számon. Kifejezetten jók a hangszerek nélkül prezentált énekrészek. A befejezés, a Somewhere Over The Rainbow szerintem idétlenül hangzik, de legyen ez az én bajom.

Pontszám: 9