"Rengeteg sötét hangulat keveredik bennem": Interjú Sal Abruscatóval, az A Pale Horse Named Death frontemberével

Az egykori Type O Negative és Life of Agony dobos 2011-ben egy remek lemezzel indította útjára gótikus metal zenekarát, mely idén még az elsőnél is jobb albummal jelentkezett. A csapat körüli dolgokról, valamint a 'Lay My Soul To Waste' című új korongról a zenekar énekesét, gitárosát és fő dalszerzőjét, vagyis a banda főnökét, Sal Abruscatót faggattuk.

Hard Rock Magazin: Az A Pale Horse Named Death egy hangzatos név, honnan jutott az eszedbe?

Sal Abruscato: Egy TV-műsorban beszéltek arról, hogy a halál egy fakó lovon lovagolt, én meg elkezdtem játszadozni ezekkel a szavakkal, amíg elő nem jött az A Pale Horse Named Death név.

HRM: Számomra olyan a zenétek, mintha a Black Sabbath játszana Alice In Chains-t megspékelve Type O Negative hatásokkal. Te hogy írnád körül a muzsikátokat?

Sal: Sötét és sáros, melodikus és szomorú, mindamellett atmoszférikus is. De a hasonlataidat nagy elismerésnek tartom.

HRM: Néhányan azért nem szeretik a melankolikus zenéket, mert elszomorítja őket. De a ti dalaitok katartikusak és nem taszítanak letargiába, hanem inkább megkönnyebbülést hoznak. Milyen a kapcsolatod a melankolikus, illetve komor rock/ metal zenékkel?

Sal: Kapcsolatom saját magammal van; rengeteg, de többségében sötét hangulat keveredik bennem. Valójában nem sok zenekart hallgatok ebből a műfajból.

HRM: Mi inspirál, mi mozgat, hogy dalokat írjál? Milyen módszerrel írod a dalaidat?

Sal: Az ötletek csak úgy repkednek a fejemben, mint egy film, de a megfelelő hangulatban kell lennem és nem szabad, hogy a mindennapi teendők megzavarjanak. A természet és a sötét történetek inspirálnak, ami lehet akár egy dokumentumfilm vagy egy személyes élmény.

HRM: Hogy látod, mi a különbség az '…And Hell Will Follow Me' és a 'Lay My Soul To Waste' között?

Sal: Egy természetes, de nem túl extrém fejlődés látható közöttük. A hangzás jobb lett, több a harmónia és a témák még sötétebbek.

HRM: Számodra mi a legjobb dolog a lemezkészítéssel, illetve az egész kreatív munkával és a felvételekkel kapcsolatban?

Sal: Mindent szeretek benne, ez a véremben van. De a legjobb dolog, amikor befejezek egy dalt és érzem, hogy jól sikerült. Szintén nagyon szeretek Matt-tel [Matt Brown gitáros] együtt dolgozni a felvételeken.

HRM: Az év elején Eric Morgan basszusgitáros kilépett a zenekarból. Ennek mi volt az oka?

Sal: A munkája miatt nem tudott volna turnéra jönni velünk, szóval inkább kilépett, mint hogy minket hátráltasson.

HRM: Dave Bizzigotti csatlakozott hozzátok egy meghallgatást követően. Miért Ő a legjobb utódja Eric-nek?

Sal: Olyan, mint bármelyikünk. Nagyszerű ember és remek zenész. Mindenki megkedvelte és úgy tűnik, jól is illeszkedik közénk.

HRM: Hány basszusgitáros jelentkezett a meghallgatásra?

Sal: Körülbelül 20, többségük helyi arc New Yorkból és környékéről.

HRM: A szociális médiák fontossága napról napra növekszik. Gyakori, hogy zenekarok ingyen letölthetővé, hozzáférhetővé teszik zenéjüket. Mit gondolsz erről? Mennyire fontos ez az APHND számára?

Sal: Szerintem fontos szerepet játszik benne, hogy egy zenekar ismertebb legyen, de nem kéne ingyen adni a zenét. Két évet dolgoztunk ezen a lemezen, szeretnék valamit visszakapni a befektetett munkáért.

HRM: Mik az elvárásaid az új lemezzel kapcsolatban?

Sal: Szeretném látni, hogy növekszünk, hogy a következő szintre tudjunk lépni, hogy aztán elkészíthessük a harmadik lemezt is. Remélem, több rajongót fogunk szerezni a lemez által és többet is tudunk majd koncertezni vele.

HRM: Valaha dobos voltál a Type O Negative, majd a Life of Agony soraiban. Mennyire volt nehéz lecserélni a dobszerkót mikrofonra és gitárra?

Sal: Kihívás volt, de én szeretem a kihívásokat. Teljesen más frontembernek lenni, mint a dob mögött tevékenykedni. Nagyon ideges voltam az első fellépésünkkor, 2011 januárjában a Monster Magnet előtt. Most már sokkal kényelmesebb a dolog és magabiztosabb is vagyok, köszönhetően az eltelt időnek és a sok gyakorlásnak.

Készítette: Pálinkás András