Gigantour : Live 2005 DVD

írta Hard Rock Magazin | 2006.09.28.

Megjelenés: 2006

 

 

Kiadó: Image

Weblap: www.gigantour.com

Stílus: metal

Származás: USA

 

Zenészek
Közreműködő zenekarok: Megadeth Dream Theater Fear Factory Symphony X Nevermore Life Of Agony Dry Kill Logic Bobaflex
Dalcímek
1. Better Than Me Bobaflex 2. Paper Tiger 3. Lost Dry Kill Logic 4. Born 5. Enemies Of Reality Nevermore 6.Inferno 7Of Sins And Shadows Symphony X 8. The Day He Died 9. Love To Let You Down Life Of Agony 10. Transgression 11. Archetype Fear Factory 12. Glass Prison 13. Panic Attack Dream Theater 14. She-Wolf 15. Tout Le Monde 16. Kick The Chair Megadeth
Értékelés

Dave Mustaine is nagy túlélő ám, ráadásul dacolva az evolúciós törvényszerűséggel, ezt egyáltalán nem az alkalmazkodási képességével, a környezethez való hasonulással és megfelelni akarással érte el. Olyan ez, mintha egy hal uszonyok helyett két lábbal harcolna ki domináns pozí­ciót uszonyos társai között. Életében egyszer ugyan megpróbált alkalmazkodni a zenei trendekhez (Megadeth-Risk), de az kis hí­ján a zenekar végét jelentette. Megállapí­thatjuk tehát, hogy a "fejjel a falnak" ars poetica Dave esetében működőképes, mi több gyümölcsöző is, hiszen a stí­lusosan, fekete bőrt idéző csomagolásban máris megérkezett az első Gigantour DVD, többek közt olyan szereplőkkel, mint a Megadeth, Dream Theater, Nevermore, (!) Fear Factory, Symphony X (!!)-Huhh! Maga a Gigantour elnevezés és turné a Megadeth-főnök ötlete és vállalkozása. Talán azt ő sem tagadná, hogy az Ozzfest mintaként szolgált a lebonyolí­táshoz, de a Sharon & Co. trendi csapatokkal alaposan megtámogatott műsorához képest, itt éppen fordí­tott a helyzet. Egy-két nu metal üdvöske (Bobaflex, Dry Kill Logic) melegí­ti elő a szí­npadot, pl. annak a Symphony X-nek, akik hiába amerikaiak, a közelmúltban még a lemezét sem forgalmazták az USA-ban, mert állí­tólag ez a zene a 80-as évek végére kilehelte lelkét, mára meg vérciki. Úgyhogy kérem, itt üt az igazság órája, méghozzá olyan gyomrost, hogy percekig nem kap az ember levegőt! Nem leszek igazságtalan. A nyitócsapat Bobaflex óriási energiával tódul a szí­npadra, és ha "audióban" nem is sok időt szánnék a csapatra, el kell ismerjem, a bemozgott szí­npad látványa és a robbanásig feszült előadás, több mint meggyőző. A Dry Kill Logic is ezt a szikár, bár kicsit ugri-bugri vonalat hozza, tőlük a két szám már azért sok. Ezt követően viszont elszabadul a pokol. A Nevermore produkciója elemi erővel szakad ránk. Amit ez a néhány lóhajú muzsikus produkál megjelenésben, technikailag és szí­npadi munkában az egészen egyszerűen elképesztő. Warrel Dane előadásmódja félelmetesen szuggesztí­v, a Smyth/Loomis gitárszekció pedig hihetetlen dolgokat penget úgy, hogy közben a méteres hajak hol a padlót, hol a plafont söprik. Ezt mindenkinek látnia kell! Nevermore DVD-t, de már! A Symphony X beszervezéséért Mustaine nálam a mennybe ment, de gyaní­tom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Ahhoz képest, hogy a tengeren túl állí­tólag a kutya nem kí­váncsi rájuk, rendesen beindul az aréna. A felkerült két nóta hibátlan, őserejű interpretációja (Russel Allen mit énekel már!) szükségszerűen vált ki ilyen hatást, úgyhogy aki azt állí­tja, hogy a hangszálakrobaták és gitárhősök kora véget ért, nézze meg ezt a két számba sűrí­tett esszenciát, és szégyellje magát! Ezek után a Life Of Agony nekem hátra arc volt, méltatni nem tudom őket, de a rajongók ettől még biztosan nagyon szeretik a csapatot. A fő produkciót jelentő két csapat előtt a Fear Factory szigorí­t egyet a műsorfolyamon. Brutálisak, hitelesek. Megint csak azt tudom mondani, hogy nem hallgatom a zenekart, de nézni jó ezt a feszes megközelí­tést. Komoly zúzda, szó se róla! Dream Theater. Van-e még valami, amit Brinyó kollega nem í­rt le róluk, de érdemes tudni? Ilyet én nem tudok. Annak azért nagyon örültem, hogy a Glass Prison mellett a Panic Attack került fel a DVD-re. Az anyag egészéhez, ez a riffelősebb Szí­nház a kompatibilis. Ja! És Myung bőgője még a saját anyagokon sem szólt ilyen vaddisznó módon! Nyilvánvaló, hogy az ötletgazda kapja a legnagyobb teret. Az nagyszí­npados, piróval kí­sért új Megadeth engem meggyőzött, bár a technikásabb oldalukból ezúttal keveset mutatnak.

Pontszám: 10

Legutóbbi hozzászólások