Mátyás Attila: Újra kezded

írta nagybandi | 2011.07.15.

Megjelenés: 2011

Kiadó: Collective Art

Weblap: http://www.merkaba-matyasattila.hu/

Stílus: rock

Származás: Magyarország

Dalcímek

Értékelés

Ugye emlékszünk még Mátyás Attilára? Emlékszünk még azokra a sötét riffekre, melyeket kicsalt a gitárjából egy józsefvárosi füstös, dohos, sör- és izzadságszagú, feketére mázolt pincerendszer mélyén a ’80-as évek végén? És ugye emlékszünk még azokra a szép időkre is, mikor a ’90-es évek elején már előbújva a Lyuk sötétjéből, új zenekarával a Pecsa szabadtéri színpadának tavaszi nyitóbulijain reflektorok kereszttűzében a darkos riffjeit egy igazán mocskos és hihetetlenül  feelinges rock and rollra cserélve 4-5000 embert mozgatott meg? Mi, akiknek még derengenek ezek az emlékek, már túl vagyunk a negyvenen, azon ifjaknak pedig akiknek annyira nem cseng ismerősen e név, itt van egy lemez, melyet nagyon javaslok meghallgatni, megismerni és ezáltal beszerezni a korábbi műveket, mert kötelezőek, és mert honi viszonylatban zenei mérföldkövekről beszélek. Mátyás Attila a hazai underground kultikus figurája, aki első komoly zenekarával, a F.O. Systemmel a dark zenét hozta el nekünk és játszotta igen magas színvonalon, majd nem sokkal később a Sex Actionnel sikert sikerre halmozva mocskosította be fantáziánkat olyannyira, hogy egy-egy koncert után nem a sörözés fészkelte be magát az agyunkba mint további program, hanem egy másik, ennél sokkal fajsúlyosabb és szórakoztatóbb tevékenység. Ugye emlékszünk?

 Attila négy év után ’Újra kezded’ címmel lerakott egy olyan lemezt az asztalra, mely méltó folytatása az előző, 2007-ben napvilágot látott ’Mélyen’ albumnak. Az első (egyébként nagyon jó), 2003-ban megjelent ’Ég és Föld’ cd-je véleményem szerint még zenei útkeresésről tanúskodott, de négy évvel később a saját honlapján ingyenesen megosztott ’Mélyen’ már egy igazi feelinges rockalbum volt kiváló dalokkal. Gondolok itt pl. a Valaki című dalra, mely azonnal eszembe jutott, ahogy az új anyagot elkezdtem hallgatni. Attillától megszokott kiváló és intelligens szövegek, lüktető, lendületes rockzene, fülbemászó dallamokkal operáló tökéletesen felépített dalok és... képzettebb ének. Valljuk be őszintén, Mátyás Attila nem egy hangszálakrobata, soha nem is volt az, de itt már egészen jól teljesít, nyilvánvalóan ismerve korlátait hiba nélkül hozza a dallamokat, tökéletesen oldja meg ezt a feladatot is. Az első, Első című dal első másodpercei még az F.O. Systemre emlékeztetnek, de aztán jön az a megszokott és ismert sexactionös gitározás, mely annyira zsigereiben van és ami végigkíséri az egész lemezt. És még egy dolog, ami nagyon tetszik, a The Cult zenéjének hangulata, a ’Sonic Temple’ korszak szelleme olykor-olykor felbukkan a dalokban (Mindig újra kezded, Egy lélegzet még, Volt már minden), a gitártémákban, a dallamokban. Aztán itt van az Üres szavak, hú de jó! Egy igazi, pozitív értelemben vett sláger (habár a lemezen majd’ minden dal az), ha kétszer-háromszor meghallgatod, beleragad a füledbe, egy darabig nem fogsz tőle megszabadulni, nem lehet fejrázás nélkül elmenni mellette. Lezárásként pedig Csillagok közt címmel kapunk egy nagyon hangulatos akusztikus szerzeményt, mely után nem volt más választásom, mint megint megnyomni a „play” gombot a lejátszón, visszaülni a fotelbe és újra kezdeni, ismét belemerülni Mátyás Attila gondolataiba, zenéjébe, remek szólóiba. Ha ő azt mondja, kezdjük újra, hallgassunk rá, garantáltan nem fogjuk megbánni.

Pontszám: 8.5