In Flames: Come clarity

írta Mazi | 2006.02.23.

Megjelenés: 2006-02-07

 

 

Kiadó: Nuclear Blast / Ferret Music

Weblap: www.inflames.com

Stílus: Göteborgi Death Metal

Származás: Svédország

 

Zenészek
Anders Fridén - Ének Jesper Strömblad - Gitár Björn Gelotte - Gitár Peter Iwers - Basszusgitár Daniel Svensson - Dob
Dalcímek
1. Take This Life 03:35 2. Leeches 02:55 3. Reflect the Storm 04:16 4. Dead End 03:22 5. Scream 03:12 6. Come Clarity 04:15 7. Vacuum 03:39 8. Pacing Death's Trail 03:00 9. Crawl Through Knives 04:02 10. End of Things 03:18 11. Our Infinite Struggle 03:46 12. Vanishing Light 03:14 13. Your Bedtime Story Is Scaring Everyone 03:01 Teljes lemezhossz: 45:35
Értékelés

In Flames, ez a név ma már fogalom a metálzenét kedvelők körében. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a Göteborgi fém kimunkálásának egyik legfőbb törekvői, akik mára már teljesen sajátos stí­lust alakí­tottak ki. Amikor megszólal egy daluk, azonnal tudatra ébredünk, hogy ezek bizony a zseniális svédek. Igen, és most itt a legújabb nagylemez, amely akár a tizedik is lehetne a sorban... Hát, alaposan kiéheztették a közönséget az már egyszer biztos. Jól tudjuk, hogy elviekben már tavaly, 2005-ben meg kellett volna jelennie e lemeznek, ha jól emlékszem szeptember környékén, ám mégsem í­gy lett. Biztosan a kiadó keze van a dologban, ez is nyilvánvaló, hiszen a múlt év közepén látott napvilágot a csapat első DVD-je, amely bizony igen beszédesre és terjedelmesre sikerült, soha rosszabbat, kicsit hosszabb kifutási idő kellett neki. Na, de nézzük a lemezt. Azért szeretem ezeket a fickókat, mert zseniális dalokat í­rnak, és egy kicsit mindig frissí­tik a receptet, s ennek köszönhetően izgalmasak maradnak, í­gy természetesen nincs ez most sem másképp. A jól adagolt súlyos riffeket olyan elképesztően egyedi dallamokkal teszik teljessé, hogy ezt már komolyan mondom, taní­tani lehetne. Hatalmas bólogatásra késztető témák dúlnak minden dalban, s emellett olyan csodás harmóniákat, és szólókat hallhatunk, mint annak idején a remekbeszabott Colony és Clayman albumokon, azt hiszem erre vágyott minden rajongó, egy ilyen igazán metál lemezre. Ha a dalokat nézzük, hamar szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy nincs a lemezen üresjárat, és nincs szétcsúszott hangulat (ld.: Soundtrack to your escape), minden a kellő mértékben van jelen, egyedüli uralkodó tényező a kimagasló, s egységes minőség. Kicsit talán az elektronika csodáját fogták vissza, ám ezúttal ez egy következetes lépés volt, hiszen annyira gitár gazdag, harmónia dús minden tétel, hogy hely sem nagyon van a különböző samplereknek, mechanikus zajoknak. Mí­g a Soilwork nem volt képes újat hozni, addig ez a munka kérem egy "tömör gyönyör" lett. Az első klipes dal, a Take this life megérdemelten élvezett prioritást, igaz, korántsem ez a tétel a legdallamosabb a lemezen, ám olyan gitártémákat játszanak a srácok, melyeket százszor meghallgatva sem lehet megunni. Nagyon metál! Remek gitárok, némi effekt, erőteljes, Anders-es rekesztések és egy hihetetlenül eltalált, dallamos refrén, na persze In Flames módra. És nagyjából ez a megállapí­tás igaz minden további szerzeményre, még sincs azonban két egyforma pillanat. Személy szerint én még kiemelném a Reflect the storm cí­mű dalt is, mely oly remekbeszabott, hogy erre már szavakat sem nagyon találok. Érezhetően kreativitása csúcsán van a banda. Gyönyörű harmóniák reszelik hallójáratainkat, s egy olyan negédes refrénnel találjuk szemben magunkat, mely már az első hallásnál kitörölhetetlenül beissza magát elménkbe s újabb, és újabb hallgatást követel. A másik különlegesség pedig a Dead End cí­met viseli, amely egy meglehetősen furcsa, mondjuk death metal duett. Nagyon szép női hang keveredik Anders karcos, agresszí­v esszenciájával, remekül kiegészí­tve egymást. Jó hangra találtak rá. Megjegyzem, aki azt hinné, hogy a svédek most használtak először női éneket, azok sürgősen kezdjék el beszerezni a Whoracle albumot, garantált extázist kapnak majd pénzükért, természetesen mesteri dalok formájában. Na, ott lehet fülelni, hogy hol is bújik meg a hölgy hangja (persze az egy másik dí­va). Nem súgok, tessék meghallgatni! Azonban még egy furcsaságot tapasztalhatunk, a lemez záró akkordjaként megjelenő Your bedtime story is scaring everyone személyében. Egy pusztán effektekre épí­tő három perc körüli hangulatbomba. Remixekkel eddig is találkozhattunk, de ez most valami teljesen más, félelmetesen jó. A végeláthatatlan zúzás után ezek a hangulatos, nyugodt, elszállós percek tökéletes élménnyé varázsolják a hallgatást, mondhatom telitalálat.

Pontszám: 8

Legutóbbi hozzászólások