Aeon Spoke : Above The Buried Cry
írta garael | 2006.01.31.
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Paul Masvidal. Tudom, hogy e név hallatán sokatoknak eláll a lélegzete, hevesebben ver a szíve és falja, falja ezen sorokat. Azonban mindenféle félreértés elkerülése végett hamar elmondom, hogy nem a Cynic támadt föl más néven, még nem is egy hasonló beállítottságú zenekar, Paul Masvidal Aeon Spoke bandája. Higgyétek el, én is szívesen hallgatnék egy Focus II-öt, de ez soha nem fog megtörténni, ennek tudatában vagyok. Talán nem is baj, mert így megmaradnak örökre a jó emlékek és nem kell egy esetleges balul elsült albumról olvasni, írni. Akkor mégis milyen zenét rejt az Above the buried cry? Nem is, hogy behatárolni nehéz,inkább attól félek, ha azt mondom, hogy leginkább az alternatív rock kategóriába lehet begyömöszölni, akkor sokatok soha meg sem hallgat még egy dalt sem, ami megjegyzem, nagyon nagy mulasztás lenne. Adva van egy zseniális gitáros, aki mellesleg még jól is énekel. A gitárját legtöbbször (90 százalékban) nem torzítja el, hanem természetes hangját használja föl érzései továbbítására. Masvidal az utóbbi éveket haldokló betegek között töltötte. Az ott felhalmozódott tapasztalatok törnek föl a szövegekben, melyek elgondolhatjátok, nem az élet napos oldalát dicsőítik. A zene is ehhez híven sokszor szomorúságot áraszt, melyből fakadó gyász elgondolkodtatja az embert. Mert igen, néha nagyon jó egy ilyen album, mely túl a hangok világán, olyan gondolatokat ébreszt az emberben, mind például a halál. Sötét éjszakákon, amikor riadtan ébredsz, csurog homlokodról az izzadság, mely izzadságcseppeket a megsemmisülés borzasztó gondolata csalta elő, olyankor az álom messze száll, helyét kínzó gyötrelem veszi át, ami nem hagy nyugodni. Ennek az állapotnak lehetne aláfestő zenéje ez az album, mely választ ad felmerülő kérdéseidre, kételyeidre.
Legutóbbi hozzászólások