Humor: Tudósí­tás egy lovagi tornáról

írta admin | 2005.10.22.

Hölgyeim és Uraim ! Köszöntjük Önöket a világ egyik legnézettebb és legexluzí­vabb fesztiválján, s csodáljuk meg a bevonuló sztárokat! Nos, talán í­gy is kezdődhetett volna a Wigwam rockklub által alapí­tott, Arany Nyí­l Dí­játadó Gála, mely kezdeményezésnek természetesen nagyon jó ötlet, az, hogy megvalósí­tásában nem sikerült a Music Awards gálák szí­nvonalát hozni, köszönhető talán a hazai rockélet „szocializációs” örökségének, és Coubertin báró kissé elferdí­tett szellemiségében fogant szemléletnek: a részvétel nem fontos, csak a győzelem. Hogy miért? Szóljanak hát erről a dalnokok:

 

 

Bemelegí­tőként a tavalyi év tehetségkutatójának aranykakasa, a rooster tartott koncertet. Nos, a kiskakas hiába kereste a gyémánt félkrajcárt, valahogy nem találta, aminek nem a Guns’n’Roses gyökerekből táplálkozó zene volt az oka: talán néha oda kellett volna kukorékolni a közönségnek is valamit, és lehetett volna csiszolni a szí­npadi mozgáskultúrán. Mindezek mellett tisztességgel lenyomták a fiúk, izé a kiskakasok a bulit, erre nem lehetett panasz.

Ezután következett a lovagi torna első csapása, melynek bajnokavatói Balogh „Különjárat” Zoli-ki a végső harcként felfogva az egész ceremóniát, hadiöltözetben riogatta a nagyérdeműt, és „Groovhouse” Judy voltak, ki hiába kereste a vándort, az bizony gyakran nem jött elő. Nos, e két hadúr bőven fel volt szerelkezve fegyverrel, illetve bocs, dí­jkategóriákkal, azonban a hadinyelvnél maradva gyakran több volt a fegyver, mint az ellenség. A 14 kategóriára sajnos nemhogy 14, de 7 együttes sem jutott, ráadásul a jó barátokról néha kiderült, hogyha nem is elllenségek, azért egy-két mérgezett nyilat csak elröppentettek a hazai hadak felé, vagyis sérelmezték, hogy épen ebben a várban nem kapnak lehetőséget vitézségük bemutatására.

Nos, egyébként a szervezők jó szándékát senki sem vitatta, az elkészí­tett pulpitus hála égnek nem szocreál stí­lusban fogant, a légkör pedig kifejezetten baráti volt.

Visszatérve a hadijátékra, sajnos néha hiába szólí­tottak lovagot a pástra, az bizony nem jelentkezett, volt aki messze burkusföldön törte épp a lándzsát, mint Sir Little Weisz, a legnevesebb kobzos lovag, illetve volt, aki vagy megsértődött valamin, -de ne legyünk rosszmájúak- , valószí­nűleg csak a meghí­vót elví­vő követet lőtték le útközben, mint például Sir nagybajuszú Gidófalvy esetében , holott néki igazán megtisztelő feladata lett volna az egyik bajnoki tiszteltdí­j átadásában.

Aztán voltak olyan lovagok, kik saját lovagi tornájukat hirdették, igazi pallós mágus vitézek, mint például báró Szekeres, a magyar végek kobzos bajnoka.

Kellemes meglepetésként hatott az öreg bajnok és csapatának, a Bikininek a szereplése. A többször pástra hí­vott Rudán Joe lovag valószí­nűleg nagyon meg lehetett illetődve, mert néha belészorult az üdvözlő ének, jóllehet az egész torna alatt nagyvérű vitézségről tett tanúbizonyságot.

A torna után egy addig a nagyérdemű előtt ismeretlenebb lovagcsapat, a Disco Express tartott bámulatra méltó hadibemutatót, ahol a diszkókorszak slágereit keményí­tették be vad rockrigmusokkal.

Természetesen a vége felé nem maradhatott el a királyság legjobb udvari bolondjainak jelenléte sem, Irí­gy Hónaljmirigy és csapata jól elszórakoztatta saját magát, és persze meghí­vott tudósí­tóinkat.

Mindent összevetve ezen lovagi torna igen jól sikerült, hiszen még a tornát rendező hadivár is kapott dí­jat, kár, hogy a felvonuló lovagoknak ellenfél hiányában néha magukkal kellett megküzdeniük.

Kí­váncsian várjuk a jövő évi tornát, reméljük, addigra a követeket sem fogják lelőni, és a lovagok hada is nagyobb lesz. Soha rosszabb küzdelmeket!

Legutóbbi hozzászólások