Koncertbeszámoló: The Lizards 2005.03.13 Budapest A38 Hajó

”Kövéren és kopaszon…” – Vissza az időben

PROLÓG

A pár nappal ezelőtti metalmania fesztivál brutális zúzását ellensúlyozandó egy picit mintha visszamentünk volna az időben, és azt kell, hogy mondjam, számomra sokkal nagyobb élményt nyújtott ez a két legenda egy szí­npadon egymásután, mint az a rengeteg zenekar a PeCsa-ban együttvéve. (Ez mondjuk biztos az életkoromból adódik)

Csendesen ringatózott a jeges jégtáblák között a sötétben a hajó. Fél hétkor már szép számmal gyülekezett a nézősereg és a hajó bárjában is minden asztal kezdett megtelni. A két zenekar 9 tagja + személyzet két hosszabb asztalhoz telepedett le egy-egy könnyű tál elfogyasztásához. Egyedül Glenn –t nem lehetett látni a asztalok körül. A kollégákkal pár sör legurí­tása után nyolc órakor leballagtunk a hajó bendőjébe ahol el is kezdődött a The Lizards programja.

(Hellstar)

THE LIZARDS

A pénteki szokásos kanmuri után, reggel ébredezve Brinyó barátommal, elkezdtük nézni a 2003-as Modern Drum Fesztivál DVD anyagát. Elképesztő dobosokat láttunk, és akkor még nem is tudtuk mi vár ránk este. Bobby Rondinelli (ex-Rainbow) és jelenlegi csapata a Lizards várt ránk az A38 hajón, akik Glenn Hughes nyitó bandájaként érkeztek kis hazánkba. Az igen kövérre hí­zott Bobby miután megvacsorázott, egy fogpiszkálóval a szájában (amiről később kiderült, hogy nem csak ott felejtette) beült a dobok mögé és akkorát ütött, hogy ezt tényleg nehéz lenne elmesélni. Nem ismerem a Lizards munkásságát, de innentől figyelemmel fogom kí­sérni az biztos és nem csak a dobos miatt. Valami olyan fergeteges hard rockot toltak az arcunkba, hogy aki ezt nem látta az tényleg bánhatja. Azt sem tudom kik ezek az emberek akik itt játszottak a szí­npadon, de hogy erről a műfajról mindent tudnak az biztos. Látszott rajtuk szeretik, amit csinálnak és élvezik a közönség elismerését. Mert abban bizony nem volt hiány. Ekkor már szinte tele volt a hajó és bizony mindenki végignézte a Lizards műsorát, sőt a végén még el sem akarták őket engedni. Mivel nem ők voltak az est főattrakciói ezért, sajnos ráadás nélkül lementek az öltözőbe, hogy onnan úgy kb. öt perc múlva, előjöjjenek és azt est végéig, állják az autogramm kérők hadát. Nagyon szimpatikus volt ez a gesztus. Nem tudom láthatjuk-e őket még Magyarországon, de hogy én ott leszek az biztos.

Setlist:

Tramp Something Higher The Rodeo Dark Angel Down Hyperspace The Opal Crest Of Zed We Are Dinosaurs I Can’t Help Myself Cold Blooded Kings Turning Me Under (Szakáts)