Dream Theater: Chaos In Motion 2007/2008 (DVD+CD)

írta Hard Rock Magazin | 2008.11.17.

Megjelenés: 2008.

 

 

Kiadó: Roadrunner

Weblap: www.dreamtheater.net

Stílus: progresszí­v metal

Származás: USA

 

Zenészek
James LaBrie - ének John Myung - basszusgitár John Petrucci - gitár Mike Portnoy - dobok Jordan Rudess - billentyűs hangszerek
Dalcímek
DVD1 Intro / Also Sprach Zarathustra Constant Motion Panic Attack Blind Faith Surrounded The Dark Eternal Night Keyboard Solo Lines In The Sand Scarred Forsaken The Ministry Of Lost Souls Take The Time In The Presence Of Enemies Schmedley Wilcox: Trial Of Tears Finally Free Learning To Live In The Name Of God Octavarium DVD2 "Behind The Chaos On The Road" Documentary Promo Videos: Constant Motion Forsaken, Forsaken (In Studio) The Dark Eternal Night (In Studio) Live Screen Projection Films: The Dark Eternal Night (N.A.D.S) The Ministry Of Lost Souls In The Presence Of Enemies Pt. 2 "Mike Portnoy Stage Tour" "Mike Portnoy Backstage Tour" Photo Gallery CD1 1. Intro/Also Sprach Zarathustra 2. Constant Motion 3. Panic Attack 4. Blind Faith 5. Surrounded CD2 1. Dark Eternal Night, The 2. Jordan Rudess Keyboard Solo 3. Lines In The Sand 4. Scarred 5. Forsaken 6. Ministry Of Lost Souls, The CD3 1. Take The Time 2. In The Presence Of Enemies 3. Schmedley Wilcox: Trial Of Tears/Finally Free/Learning To Live/In The Name Of God/Octavarium
Értékelés

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a Dream Theater általam nem igazán kedvelt Systematic Chaos cí­mű albuma után epekedve vártam a turnét dokumentáló DVD megjelenését. Amellett, hogy elismerem a lemezen található anyag minőségét, bármekkora rajongója is vagyok a csapatnak, ez a "káosz" úgy ment el mellettem, mint egy japán szuperexpressz. Persze azért amikor megjelent a DVD, ismét feléledt bennem a régi lendület és szinte a megjelenés napján beszereztem a limitált, - 2 DVD+3CD - kiadványt. Az ismerkedés persze, mint mindig most is a külalak alapos tanulmányozásával kezdődött. A kihajtható tok a szokásos rendkí­vül magas szí­nvonalat hozza. Booklet ezúttal sincs, de valószí­nűleg ennek (is) köszönhető, hogy egy ilyen kiadvány, rajongó barát áron tud eljutni hozzánk. Mivel a "főnök úr" Mike Portnoy mindennek nevezhető, csak megfontolatlannak nem, ezért a koncepció megint telitalálat. Azok után, hogy a Live At Budokan képében elénk tártak egy tökéletesen kivitelezett koncertfilmet, melyet a Score cí­mű születésnapi, különleges hangulatú felvétel követett, felmerült a kérdés, ezen a területen mit lehet még letenni az asztalra . Már elsőre nagyon okosnak tűnt az a döntés, mely alapján nem csak a megszokott bónusz anyagok beszélik el a turné történéseit, hanem az első lemez koncertanyaga is egyfajta dokumentáció, melyet a Chaos In Motion turné egy évének előadásain, hat helyszí­nen rögzí­tettek. Természetesen ebből egyenesen következik, hogy a felvételek nem képviselnek egyforma képi- és hangminőséget. A film intimitását a két-három dalonként beillesztett interjú részletek, illetve kiskamerával, többnyire Jordan Rudess által rögzí­tett felvételek próbálják megadni. Biztos van, akinek tetszik a zeneanyag beszélgetésekkel, promófilmekkel, és öltözős "hülyéskedésekkel" történő megszakí­tása, nekem nem. Amikor koncertet kí­vánok nézni, akkor csak a dalokra vagyok kí­váncsi, amikor pedig a háttérre, akkor a bónusz DVD-t helyezem be a lejátszóba. A műsor anyagának összeállí­tása persze most is hibátlanra sikeredett. Mivel Portnoy a közönségre figyelésben is nagyon élen jár (csak azt a budapesti koncertet követő, a back stage-ben történt "rámlegyintést" tudnám feledni! ) az anyag is nagyon figyelmesen lett összeállí­tva. Az előző kiadványokkal kevés az átfedés, és a különböző korszakok megjelení­tése is rendben megtörténik. Persze a dalok a legutóbbi album hangulatához illeszkedően lettek összeállí­tva. Kevés az elmerengés, inkább a "szigoron" van a hangsúly. A muzsikusok teljesí­tményéről már nem emlékezem meg, mert mint mindig, ezúttal is a maximumot nyújtják. Egyedül egy tag produkciója mellett nem mehetek el szó nélkül. Akik olvasták a zenekarról szóló sok-sok í­rásomat, tudhatják, hogy mindig védelmembe vettem James LaBriet. Ezúttal nem tudom ezt tenni és ez nem esik jól! Amit például a Blind Faith cí­mű dal refrénjében hallunk tőle, az véleményem szerint egy ilyen jelentőségű zenekarban megengedhetetlen. Nem mennek azok a fránya magas hangok, de erőlteti őket, aminek végeredménye egy olyan "vinnyogás halmaz", mely hallatán nagyon elszorult a szí­vem. Persze előfordul, rossz napja volt, stb., de akkor nem kell feltenni egy, az örökkévalóságnak szánt kiadványra. (Pláne, ha nem egy konkrét koncertről van szó.) A másik negatí­vum Mike Portnoy viselkedése, mellyel a dalok közben kapott, már emlí­tett dokumentum anyagon szembesülhetünk. Sejtem, hogy a kiadó váltás utáni keményebb hangvételnek és imágónak köszönhető, hogy egyik kedvenc dobosom olyan, mint egy unintelligens, kültelki vagány. Folyamatosan káromkodik, üvöltözik, úgy viselkedik, mint egy eszelős. Persze nyilván ez is a koncepció része, hiszen felkerült az anyagra. Számomra a második DVD az igazi kincs. Először Behind The Chaos On The Road cí­mmel egy másfél órás dokumentumfilmet láthatunk, mely tiszteletreméltó alapossággal mutatja be a csapat életét a szí­nfalak mögött. Nagyon szimpatikus módon nem csak a zenészek mindennapjait követhetjük nyomon, hanem a "kiszolgáló személyzettel" és megismerkedhetünk. Beszélgetés látható itt a buszsofőrtől kezdve a turné és szí­npadmenedzseren keresztül, a szakácson át a hangtechnikusig mindenkivel, akinek a zenekar -saját tagságán túl - sikerét köszönheti. Kevesen tették meg eddig, hogy ilyen alapossággal mutatják be a háttérmunkát, amit nagyon jó látni. A bónusz matériák között ezen a mozifilm hosszúságú anyagon kí­vül láthatjuk még a koncert közben a kivetí­tőn látható filmek gyűjteményét, a Chaos lemezhez készí­tett videoklipeket, Mike Portnoy szí­npadot bemutató ismeretterjesztő perceit, valamint a szokásos fotógalériát is. A tökéletesnek mondható anyaghalmaz egyetlen negatí­v pontja a már vesszőparipámmá vált feliratozás. Elfogadom, hogy angol nyelvterületen úgy gondolják, hogy a világon már mindenhol, mindenki beszéli a nyelvüket, de azért feliratokkal könnyí­thetnék az időközönként elképesztő akcentussal beszélő szereplők megértését. Persze nem magyar szöveget várok a képernyőre, egy angollal is meg lennék elégedve. A zenei anyag hangzásáról -mely a birtokomban lévő limitált verzióban 3CD-n is megtalálható - azt gondolom elég. ha annyit mondok, hogy a vágószobában Kevin Shirley ült a hangpultnál. Tökéletes!

Pontszám: 8

Legutóbbi hozzászólások