Egy Csodálatos Nagy Fasí­rt a német sörök mellé: Meat Loaf, 2007.06. 19. Stuttgart

írta szakáts tibor | 2007.07.01.

A bennem sokáig rejtve megbúvó í­rói vénám kiterjeszkedésének legnehezebb részéhez értem. Le kell í­rnom a következőkben azt, amit nem lehet egyszerűen papí­rra vetni. Mégis megkí­sérlem, már csak azért is, ha valaki van oly kí­váncsi és elolvassa, kicsit legyen részese annak az élménynek, amit átélhettem ezen a csodálatos nyári estén... De ne szaladjunk ennyire előre az időben. Néhány szót hadd szóljak arról, hogyan is kerültem erre az estére a német autócsoda városába. Az év végén jött a hí­r, hogy Meat Loaf a tavalyi elmaradt bulik után ismét megkí­sérli az európai rajongókat meglepni néhány koncerttel. Valóban csak néhány buliról volt szó, mert a pár angol állomás után mindössze hat dátum volt lekötve. Januárban úgy döntöttünk, hogy ideje lesz megrendelni a jegyeket, és milyen jól tettük, mert a kiszemelt München már nem tudta fogadni a showra éhes rajongókat. Egy gyors huszárvágással végül sikerült Stuttgartban helyet szereznünk és már csak a várakozás nehéz hónapjai következtek. Végül a Hard Rock Magazin utazó stábja kétfelé szakadt és egy sikeres landolás után hétfőn este már egy igazi külvárosi német sörözőben néhány búza sör társaságában hallgattam barátaim beszámolóját a Field Of Rock hétvégi eseményeiről. Természetesen a másnapi nagyon rég várt találkozás is téma volt. Aztán egy gyors alvás, másnap városnézés és shoppingolás után elérkeztünk a város büszkeségének tekinthető Hanns Martin Schleyer Halle bejáratához. Ahogy beléptünk, egyből úrrá lett rajtunk a harács, ahogy megláttuk az ereklyéket áruló pultot. Sajnos az árak elég borsosak voltak, í­gy egy turnépóló begyűjtése mellett döntöttünk, majd elfoglaltuk helyünket. Marion Raven A meghirdetett nyolc órás kezdés előtt egyszer csak lekapcsolódtak a fények és megjelent egy gyönyörű hölgy a szí­npadon, Marion Raven személyében, akit ha máshonnan nem az utolsó Meat lemez kapcsán elhí­resült csodálatos dalból és klipből a It's All Coming Back to Me Now -ból már mindenki ismerhet. Nagyon bátor tett volt, amit véghez vitt és ebben Randy Flowers a főzenekar egyik gitárosa volt a segí­tségére. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ettől függetlenül tetszett volna az előadás. Kimondottan szép dalokat is hallottunk, de maga a műfaj, amit Raven kisasszony képvisel, egyrészt nem igazán áll hozzám közel és úgy érzem nem is volt idevaló előadás. Viszont elképesztő jól kommunikálta le a közönséggel a dolgot és í­gy nagyon megvette őket. Minden szám végén megpróbált néhány szót szólni németül az összegyűltekhez és ez az igyekezet meghozta gyümölcsét. A félórás polbeat koncert után egy kis hűsí­tő nedűhöz szerettünk volna jutni, de folyamatosan akadályokba ütköztünk. Hozzáteszem, nem ez volt az egyetlen negatí­vuma a szervezésnek. Egy lényegesen nagyobb hely a stuttgarti aréna, mint a mi arénánk, de valami olyan elképesztő levegőtlenség és meleg volt, hogy az szinte súrolta az elviselhetetlenség határát. Nem is tudom hová tenni ezt a jelenséget, mert némethonban nem ezt szoktuk meg. Aztán meg is békéltem azzal, hogy nem jutottam semmi innivalóhoz, mert nem szerettem volna egyetlen percét sem kihagyni annak a bulinak, amire legalább harminc éve vártam. Meat Loaf Aztán egyszer csak kialudtak a fények és elindult a csoda. És most jön a baj. Nem tudom, hol kezdjem, és egyáltalán mit í­rjak. Az biztos, hogy folyamatosan fejlesztett szókincsem sem lesz elég, hogy leí­rjak mindent úgy, ahogy történt. Hatalmas szí­npadon öt kivetí­tőn megjelent egy szám. 1977! Itt kezdődött minden és í­gy kezdődött a koncert is - és hogy teljesen hiteles legyen a visszaemlékezés, Meat egy hosszú parókában érkezett a deszkákra. Teljes lett az őrület a stadionban. Innentől a közönség minden olyan lehetőséget megragadott, hogy vastapssal köszöntse a rockikont. Azon kí­vül, hogy legszí­vesebben mindenkit megkértem volna, csí­pjen meg, ez valóban most itt igaz, egy újabb döbbenet, amit láttam a szí­npadon. Ő nem más, mint Aspen Miller. Tudom, aki elolvassa a bemutatkozómat az impresszum rovatban, láthatja, hogy Patti Russo a nőideál, és titkon reméltem hátha jön, de nem jött. Viszont jött Miller kisasszony, aki annyira szép és úgy énekel, hogy nagyon sokáig nem tudtam levenni róla a szemem. Honnan szedi ezeket a bomba nőket és nem utolsó sorban hatalmas tehetségeket? Rejtély. A másik mikrofonnál egy "régi" darab, C.C. állt, de róla már hadd ne mondjak semmit, mert ennek az oldalnak azért nem ez a fő profilja. Mindenesetre azt hiszem valami ilyesmit í­rt fel nekem az orvos. A zenekar túlnyomórészt ugyanazokból az arcokból áll már néhány éve. Egyenként is meglehetne őket emlí­teni, mert amit művelnek a szí­npadon az taní­tani való, de í­gy együtt valóban iskola. Meat Loaf egy olyan jelenség, akit vagy szeretnek az emberek, vagy nem. Nincs középút. Én azok közé tartozom, akik szeretik, í­gy nem is tudok elfogultság nélkül beszélni róla, de ezután az este után, már ki is állok az igazamért mindig. A turné apropóját a legutolsó lemez, a Bat Out Of Hell, immár trilógia harmadik része adta, ehhez méltón a háttérben ez eddigi albumok borí­tója volt látható. Ahogy elkezdődött a program lehetett tudni, hogy az "öreg" az életét fogja eljátszani nekünk. Így is lett. Valóban játszott! Már az első darab is vagy 23 percesre sikeredett nem kis szí­nházi előadás keretében, amihez Miller kisasszony is nagyon sokat hozzá tett. Hú, de nem mehetek ennyire mélyére a dolgoknak, mert soha nem lesz vége ennek a cikknek. Jöttek egymás után a nagy slágerek és Meat is kezdett egyre jobban feloldódni a közönségről nem is beszélve. Rögtön az egyik nagy kedvenc, a You Took The Words Right Out of My Mouth, ahol természetesen Meat eljátszotta, ha nem tapsolunk és énekelünk rendesen, akkor biztos lemegy a szí­npadról most és vége a bulinak. Mit tudtunk tenni? Énekeltünk és tapsoltunk! Közben elkápráztattak minket a fények és a profizmus, ahogy minden a műsor minden rezdülésére figyelt aki azzal meg volt bí­zva a pultnál. A koncert felénél az egész csapatnak volt lehetősége egy kis pihenésre, mert a hatalmas kivetí­tőkön néhány percen keresztül Meat életműve pergett le egy filmen. Fiatalkori képek és bejátszások a Rocky Horror showból, valamint az összes olyan játékfilmből, amiben szerepet vállalt. Aztán visszajöttek és jött egy kis jelen. Négy dalt játszottak el az új albumról és természetesen Marion Raven nem csak azért utazott ennyit, hogy előzenekari szerepet töltsön be. Jött az It's All Coming Back to Me Now és a könnyek a szemembe. De nem csak nekem. Brinyó barátom volt az aki még januárban igent mondott az utazásra, pedig nem mondhatja magát Meat nagy ismerőjének. Kár, hogy nem jegyeztem a koncert közben és utána miket mondott! 🙂 Itt már több mint két órája fent voltak a szí­npadon a zenészek és érezni lehetett, hogy most jön a nagy örömzenélés. Jött is. Hihetetlen, hogy Meat mit szórakozik ezekkel az emberekkel a szí­npadon. Az emlí­tett dalba például Mark Alexander zongoristát, nem engedte beszállni. Szegény folyamatosan nagy áhí­tattal el akarta kezdeni, de mindig bele 'bunkóskodott'. Aztán a gitárosokat osztotta le, de nagyon. Szegény Paul Crook akkora jobbost kapott a vállába, pont szólózás közben, hogy az még neki is sok volt. Persze Randy Flowers sem úszta meg. Szinte le sem csengett a csodálatos klip dal, mindjárt indult a talán mindenki által ismert Bat Out Of Hell, amit élőben hallani leí­rhatatlan. A rocktörténelem egyik meghatározó dalával zárult a főműsor, de hamarosan visszatértek és még jó fél órát élvezhettük a bulit. A ráadásban Meat bemutatta fantasztikus csapatát, melyhez hasonlót talán még nem is láttam. Ahogy ezek az emberek zenéltek, az taní­tani való. Nem tudom és nem is értem, hogy Magyarországon miért nem lett Meat Loaf népszerűbb és főleg azért nem értem, mert mi magyarok annyira muzikálisak vagyunk. Legalábbis szerintem muzikálisabbak és sokkal érzőbb emberek, mint a németek (persze ezzel nem akarom őket bántani)! Meat Loaf zenéje tele érzelemmel és muzikalitással! Nagyon sok koncertet láttam már életemben, de ehhez hasonló élményben még nem volt részem. Tudom már mit csinálok Októberben! Megyek Németországba! Gyere Te is! Szakáts Tibor Fotók: Yvonne Bender http://www.hockeyphreak.de/ A koncerten elhangzott dalok: All Revved Up (part) Paradise By The Dashboard Light You Took The Words Right Outta My Mouth Out Of The Frying Pan (And Into The Fire) Life Is A Lemon Anything For Love Objects In The Rear View Mirror Rock 'n' Roll Dreams Seize The Night If It Ain't Broke, Break It Bad For Good In The Land Of Pigs (The Butcher Is King) It's All Coming Back To Me Now Bat Out Of Hell Black Betty Mercury Blues Gimme Shelter

Legutóbbi hozzászólások