Csihar Attila – „Amit a filmben látsz, az a valóságon alapszik, de az összes dialógus és karakter mesterkéltnek tűnik”

írta Hard Rock Magazin | 2019.05.17.

Világhírű magyar énekes, aki metaltörténelmet írt, amikor a norvég Mayhemmel felénekelte a black metal alaplemezét, amelynek születéséhez annyi botrány, tragédia és legenda tapad, hogy arra még Hollywood is felfigyelt. A nagyrészt Magyarországon forgatott Lords of Chaos a Mayhem két tagjának gyilkosságig fajuló viszonyát és a norvég templomégetéseket dolgozza fel. Csihar Attila ritkán beszél a Mayhem sötét fejezetéről, de most kivételt tett.

 

 

A 24.hu-nak Soós Tamás (Tomka) készített egy interjút Attilával és fiával, ebből olvashatsz részleteket alább.

Milyen volt viszontlátni magadat a vásznon? Pláne úgy, hogy a fiad játszik.

Csihar Attila: Az jó volt. Engem is meglepetésként ért, hogy Magyarországon forgatják a filmet, és mint képzett színészt megtalálták őt egy casting adatbázisban.

Csihar Arion: Enyhén képzett színész. Földessy Margitnál tanultam, de nem nevezném magamat színésznek. Filmszakon végeztem a Metropolitan Egyetemen, és eddig egy kisfilmet, a Friss Húst rendeztem. Ez egy véres társadalmi szatíra egy illegális húsfogyasztóról, aki azután sem áll le, hogy betiltják a világban a húsevést.

Csihar Attila: A zenekarom, a Mayhem elzárkózik a Lords of Chaostól, mert nem a mi koncepciónk alapján készült, ezért nem is akartunk semmilyen szinten részt venni benne. De nagyon kérlelt a rendező, hadd játsszon a fiam, és mivel ez tőlem függetlenül alakult így, belementem. Sokan mondják, hogy a film az so-so, de az, aki engem játszott, tök jó volt.

Csihar Arion: Legalábbis az az egy perc, amiben látszom. De örülj neki, hogy csak ennyi szereped van a történetben.

Úgy volt, hogy nem is adjátok a zenéteket a filmhez, mert egy olyan könyv alapján készült, amit pontatlannak tartotok. Ehhez képest hangosan dübörög a Mayhem a filmben.

Csihar Attila: Nem tudom, hogyan szerezték meg a zenénket, de sok helyen egy másik black metal zenekar játszik Mayhemet. Engem azért kerestek meg, mert szerették volna betenni a másik zenekarom, a Tormentor zenéjét a filmbe, amihez hozzájárultam, mert így hiteles. A Tormentor nagy hatással volt a Mayhemre, azért is hívtak meg a zenekarba, mert az előző énekesüknek, Deadnek és a gitárosnak, Euronymousnak mi voltunk az egyik kedvencei.

A Tormentor történetében nem is az a legfurcsább, hogy a ki sem adott lemezetek eljutott a vasfüggöny mögül Norvégiába, hanem hogy egy állami cég lemezszerződést kínált nektek, a legextrémebb magyar metalzenekarnak. Ez hogy történt?

Csihar Attila: Machát Zsolti, a dobosunk nagy dumás volt, és az éjszakában megtalálta Faragó Gábort, aki egy pécsi lemezkiadónál dolgozott. Ő lett a menedzserünk, és elintézte, hogy készíthessünk lemezt, ami hatalmas szó volt akkoriban. Egy évig dolgoztunk az 'Anno Domini'-n, hetente kétszer-háromszor próbáltunk. Erre rá is ment a sportkarrierem, nem tudtam mellette vízilabdázni, pedig elég jó voltam, Tóth Frankkal meg Kósz Zolival játszottam együtt, akik később bezsebeltek pár VB- és olimpiai aranyat. De egy pillanatra se bántam meg, hogy a zenét választottam. Jó számokat írtunk, pedig borzasztó körülmények között próbáltunk, a Kelenvölgyi Művelődési Házban például egy tyúklétrán kellett felmászni a padlásra, ahol a hangszereket tárolhattuk, és másfél óra volt, mire szétszedtük és összeraktuk lent a cuccot. A demónkat még egy régi katonai bunker pincéjében vettük fel egy TDK-kazettára, ehhez képest az 'Anno Domini'-t az egyik legjobb stúdióban játszottuk fel, ahol olyan hatalmas keverőpult fogadott, mint egy űrhajó. Délelőttönként Görbe Nóra, tudod, a karatés Linda vett fel ott egy meselemezt, aztán jöttünk mi a black metallal. Vicces volt.

Miért nem jelent meg végül a lemezetek?

Csihar Attila: Mert eltűnt a Faragó. Kiadta egy német heavy metal zenekar koncertlemezét, a Stormwitch 'Live In Budapest'-et. Voltak pár ezren a koncerten, és azt hitte, nagy deal lesz, de hatalmasat bukott. Menesztették, aki meg utána jött, fogta a fejét, hogy a mi zenénk még szörnyűbb, mint a Stormwitch. Legalábbis így hallottuk a történetet.

Ebbe roppant bele a zenekar?

Csihar Attila: Ebbe. A mesterszalag is eltűnt, az volt a szerencsénk, hogy nekünk megvolt kazettán a stúdiófelvétel, és ez a demós hangzású változat terjedt el a kazettamásolós időszakban. Utána még koncerteztünk egy darabig, de ’90 körül az egész műfaj hanyatlani kezdett. Külföldön befutott a glam meg a grunge, a kedvenc metalzenekaraim meg váltottak, a Bathory folkra, a Destruction thrash metalra, és még a Celtic Frost is nagyon furcsa lett. Fiatalok voltunk, és senki se rugdalt minket, hogy csináljuk tovább, úgyhogy széthullott a zenekar.

És akkor jött a levél a Mayhemtől?

Csihar Attila: Igen. Ez ’92-ben lehetett.

A történetnek ezt a részét láthatjuk a filmben is. Mennyire fedi az a valóságot?

Csihar Attila: Amit a filmben látsz, az a valóságon alapszik, de az összes dialógus és karakter mesterkéltnek tűnik. Nem az én tisztem kritizálni a filmet, de a rendező kicsit mintha paródiaként fogalmazta volna meg a történetet, a(z ön)gyilkosságokat meg nagyon brutálisra vette. Ennek a váltakozásnak van egy érdekes hatása, de ettől még nem értek egyet azzal, ahogy bemutatják a történetet, mert mindenki idiótára van véve. Hogy mást ne mondjak, egy sört se ittam Norvégiában. Mindenki tiszta volt és fókuszált. Elismerem, voltak elszállt beszélgetéseink…

A templomégetésekről?

Csihar Attila: Igen, ilyen témákról. De tök józan volt mindenki. A filmben olyan, mintha félig mindig be lennénk baszva. A párbeszédeink is magasabb röptűnek tűntek, mint a filmben.

A teljes interjút IDE kattintva tudod elolvasni.

Legutóbbi hozzászólások