Kedvenc lemezeim – Bródy János: Az Illés szekerén (és egyéb újrakiadások)

írta CsiGabiGa | 2018.12.06.

Vannak előadók, akiket nem a hangjukért szeretünk. Ott van például Bob Dylan, aki a popzene meghatározó alakja 50 éve, a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak költője, vagy a magyarok közül Hobo, aki nemcsak költő-műfordító (gondoljunk Jim Morrison vagy Vlagyimir Viszockij verseire), de már a HBB előtt megírta a Kex Csillagok, ne ragyogjatok és a P. Mobil Honfoglalás című műveinek szövegét. Ilyen Bródy János is, aki számomra a magyar könnyűzene Hofi Gézája, az örök reakciós, örök ellenzéki, aki minden rendszernek, minden hatalomnak be tudott szólni szatirikus formában, vagy éppen Jelbeszéddel. Aki akarta, megértette.

 

 

Bródy érdemei tagadhatatlanok a magyar könnyűzenében. A '60-as években a TTT (Tiltott, Tűrt, Támogatott) zenekarok közül az Illés az utóbbi kategóriában indult, és amíg csak olyan szövegeket írtak, hogy „Sárika egy kicsikét butácska”, addig meg is maradtak ebben. Ám Bródy nem elégedett meg ennyivel, már az 1967-es 'Ezek a fiatalok' filmzene-lemezen elhangzott a Láss, ne csak nézz című nóta. Hofihoz hasonlóan mennyire aktuális ma is! Az 1968-as prágai események hatása alatt írta meg a Ne várd a májust című dalt, ami csak 14 évvel később, Zorán lemezén debütált. 1971-ben az Illés lemezének teljes A oldalát elfoglalta a Human Rights oratórium, amelyben az emberi jogokért emelt szót. (És hogy semmit sem változott az értékítélete, azt bizonyítja, hogy jövő héten, az emberi jogok világnapján, 2018. december 10-én egy koncerttel emlékezik meg a jelentős 70. évfordulóról.)

Az egyre élesebb társadalomkritikáknak köszönhetően fokozatosan átkerült a „Tűrt” kategóriába, időnként átesett a „Tiltott” zónába is. Koncz Zsuzsa 1973-as 'Jelbeszéd' lemezén szerepelt a Ha én rózsa volnék, amit „véletlenül” kiadtak, de aztán gyorsan kivonták a forgalomból. De ő írhatta meg például a „Tiltott” Beatrice első kislemezdalát is (Mire megy itt a játék), és így rajta keresztül vált átmenetileg „Tűrt”-té a punkbanda.

Aztán 1983-ban megírták Szörényivel az 'István, a király'-t, mellyel végképp beírták magukat a magyar rockzene halhatatlanjai közé. És ismét „Támogatott” lett. A '80-as években három szólóalbuma jelent meg, majd a '90-es és kétezres években újabb három. Ez utóbbiakban már a rendszerváltással kapcsolatos csalódásait fogalmazta meg. Az egykor betiltott Ha én rózsa volnék miatt ma ismét reakciósnak számít, így nem csoda, ha egyik dalában csalódottan kifakad, Ezek ugyanazok.

Bródyra van igény. Van igény az éleslátására, a szarkazmusára, a lemezeire. Egyiket se lehet kapni. Se a lemezeit, se a szarkazmusát, se az éleslátását. Mármint receptre. De érdemes megpróbálkozni vele, mert ahogy mondja, „Kockázatok és mellékhatások nélkül az élet nem élhető”. De legalább a lemezeit újra kiadja a GrundRecords. Pontosabban az 1994 és 2011 közötti lemezeket. A dolog pikantériája – azon felül, hogy az említett lemezek hiánytermékek –, hogy 'Az Illés szekerén' lemezbemutató koncertjét most adják ki először úgy, ahogy Bródy szerette volna. Ez egy olyan koncert volt, ahol az egész lemezt eljátszották, plusz még jó pár dalt. CD-n viszont korábban csak egy kivonata jelent meg a koncertnek, ami által éppen az a varázsa veszett el a lemezbemutatónak, amiről Bródy így mesélt: „Bemutattuk 'Az Illés szekerén' című albumot, úgy, ahogy mindig is elképzeltem egy igazi lemezbemutató koncertet, ahol nemcsak felmutatják a CD-t, de el is játsszák a teljes lemezanyagot. Annyira igazi volt, hogy a lemez első számával kezdtünk és végigjátszottuk a teljes albumot, mind a 14 dalt. Én azt gondolom erről az lemezről, hogy ez még egy régi típusú, mondhatjuk, hogy még az Illés hagyományainak is megfelelő konceptalbum, eltervezett album, aminél nem mindegy a számok sorrendje. A dalok külön-külön is megállják a helyüket, de egyben mégiscsak többet jelentenek.”

Ez a 14 dal került rá most 'Az Illés szekerén' bónusz CD-jére, a koncert több dala pedig (összesen 8) elszórva a másik három lemezre. És érdemes meghallgatni a koncertverziókat is, mert a koncerteken a pillanat – vagy a kor – szülte poénokkal is kiegészülnek a dalok, mint például a Micimackó élő változatában!

Zeneileg többnyire az egy szál gitárral is előadható, de az Illés romjain létrejött Fonográf country-rockjának stílusában meghangszerelt dalok vannak többségben, de néha bevillan egy-két népzenei motívum,mint az Illésnél, és előbukkan néhány érdekesség is. A Jön a vonat például a Bródy által a kilencvenes évek elején felkarolt Republic stílusára emlékeztet, úgy látszik, működött a kölcsönhatás, a Ha szomorú az embert hallgatva meg az Exotic Bányászdalának erőltetett vidámsága ugrik be. Pedig itt nem is kelnek táncra a bányalovak, csupán a magyar, ha sírva vígad.

A régi dalokat is újra előveszi, be-beszúrva az újak közé. Némelyiket újraírta, mást újraírt az élet. Elvégre a Rég elmúltam 60 éves 1974-ben, amikor először lemezre került, még csupán vízió volt, 2011-ben meg már tény. Az utcán (A másik oldalon) már címében is figyelmeztet, hogy ez nem ugyanaz a dal, 28 évvel később bár ugyanarról szól, de más szemszögből nézi a dolgokat. A Régi dalnak is hasonlóképpen a korából adódóan más a konklúziója. A Légy jó kicsit hozzámnak  viszont konkrétan megírta az ellentétét Ne légy hozzám jó címmel. A retró stílus, az Illés hangszerelése süt a dalból. Az 1980-as Maszkabált vagy az 1993-as Ne veszítsd el a fejedet pedig csak újra kellett hangszerelni, a szövegeik változtatás nélkül aktuálisak ma is.

Vörösmarty Szózatára hajaz a Szabadnak születtél néhány sora, sőt, az 'István, a király'-t is felfedezhetjük benne („Kárpátok gyűrűjéből szállj fel szabad madár!”). Nem véletlenül. Ismétlés a tudás anyja: ő a szabadságért harcolt mindig, többek között a gondolati szabadságért. Én mélységesen egyetértek vele, hogy ez még nem érkezett el hazánkban. Nem kell messzire menni, amikor itt az oldalon a kommentekben egymásnak – meg nekünk – esnek az olvasók, mert eltérő a véleményük, és megbélyegzik a másikat, mert az nem áll be az egyenvélemény mögé, akkor azt kell mondjam, van még hová fejlődnünk. Talán több Bródyt kellene hallgatni, hogy megnyíljon az elménk a mások véleményének befogadására.

Az újrakiadások barna egyenborítójáról a felére csökkentett, 6 cm-es eredeti borító szépia árnyalatban néz vissza ránk, így legalább markánsan elkülönül az eredetitől. Ami viszont ennél sokkal fontosabb, hogy a dalszövegek benne vannak egytől egyig, ezek a dalok megérdemlik, hogy papíron is megjelenjenek. Egy a bánatom, hogy csak a második három szólólemezt adták ki (az 1995-ös koncertlemezzel megfejelve), pedig az első három szólólemez is megérdemelne egy remaszterelt újrakiadást. És akkor talán a 2011-es koncert még hiányzó 7 dala is lemezre kerülne!

Azóta kiadott még egy lemezt és még egy koncertfelvételt. A legújabb dalát pedig egy hónap alatt negyedmillióan tekintették meg. Szerintem egyenes folytatása a Szabadnak születtél dalnak. Persze ez csak az én véleményem. Lehet megbélyegezni érte!

Az Illés szekerén (2011):

Rég elmúltam 60 / Édes életünk / Ezek ugyanazok / Ne légy jó hozzám / Talán még túl fiatal / Nyuggerdal / És mennyi szerelem / Ahogy állnak a csillagok / A királylány balladája / A szebb jövő / A falra festett ördög / Maszkabál / Lesz még egyszer / Az Illés szekerén / Bónusz koncertfelvételek: a teljes album 2011. december 20-án előadott élő verziója.

Kockázatok és mellékhatások (2001):

Kockázatok és mellékhatások / Jönnél te még hozzám / Mi van velem? / Akit annyira vártunk / Ha szomorú az ember / Fogjuk fel lazán / Jön a vonat / Meg kéne kapaszkodni / Tudom, hogy itt élsz / Szabadnak születtél / Ne veszítsd el a fejed / Hej, tulipán / Bónusz koncertfelvételek: Kockázatok és mellékhatások / Szabadnak születtél

Volt egyszer egy Bródy János koncert a Budapest Sportcsarnokban (1995):

Filléres emlékeim / Mama kérlek / Mit tehetnék érted? / Személyi igazolvány / K. Kata balladája / Hungarian blues / Egy hétig tart / Földvár felé félúton / Légy hű magadhoz / Engedd, hogy szabad legyek / Ha én rózsa volnék / Mindannyian mások vagyunk / Az utcán (A másik oldalon) / Sárika / Bónusz koncertfelvételek: Ne várd a májust / Micimackó / Miért hagytuk, hogy így legyen?

Az utca másik oldalán (1994):

Az utcán (A másik oldalon) / Véletlen találkozás / Tangó lemondó / Mit tehetnék érted? / Haggyá' má' békibe / Santa Monica / A Földön járj / Művészbejáró / Őszinte bohóc / 27 éve már / Régi dal / Csak egy nap az élet / Bónusz koncertfelvételek: Mit tehetnék érted? / Haggyá' má' békibe / Az utcán (A másik oldalon)

Legutóbbi hozzászólások