Emergenza Fesztivál - döntő: Mindfields Factory, Sacra Arcana koncert, 2007. május 27., A38
írta Tomka | 2007.06.03.
Idén került először megrendezésre Magyarországon az Emergenza tehetségkutató fesztivál, amely külföldön már több éves hagyományra tekint vissza, és a hasonló rendezvények között nagyobb tekintélyre is szert tett... Az Emergenza fő célkitűzése, hogy szerződéssel nem rendelkező, általában kezdő, amatőr, de tehetséges zenekaroknak biztosítson bemutatkozási lehetőséget relatív nagyobb számú közönség előtt, és így támogassák őket pályafutásuk elindításában. A fesztiválon szinte minden zenei stílust tárt karokkal fogadtak: pop, rock, funk, blues, indie, electronikus, metal, r'n'b, drum'n'bass, alternatív - minden területről lehetett jelentkezni. Tekintve, hogy amatőr zenekarokról van szó, az Emergenza a fesztivál minden állomásán biztosította a zenekarok számára a kellő - profi minőségű! - felszerelést, természetesen a hangosításhoz szükséges szakemberekkel kiegészítve. Ahogy hazánkban is láthattuk, a fesztivál promóciós téren is teljesen profi: ráadásul ezt a munkát a zenekarral megosztva végzik, hogy ami által a zenekarok közvetlenül megcélozhatják közönségüket, ugyanis a résztvevő együttesektől is lehetett jegyet vásárolni - többször kedvezményes jegyáron -, így a bandák rajongói is jól jártak ezzel.
A lebonyolítás kérdése már érdekesebb: minden banda 30 percnyi játékidőt kap, amiből kb. 5 percet áldozhatnak a beállásra, hangolásra, így kb. 4-5 számot játszhat az adott együttes a maradék 25 percben. A koncert végén közönségszavazással döntenek arról, hogy ki jut tovább az egyes fordulókból: ezt a szavazást kézfeltartással abszolválják a jelenlevők - a rendezők ezt a módszert tartják a legigazságosabbnak, hiszen így "nem lehet csalni", és "akárki megszámolhatja a szavazatokat". A közönség minden tagja annyiszor szavazhat, amennyiszer akar, értelemszerűen arra, akire csak akar. A fesztivál korábbi szakaszaiban a közönségszavazatok alapján jutottak tovább a zenekarok, a döntőben azonban "csak" a legjobb 6 együttest szavazza meg a közönség. Ezután egy szakmai zsűri dönt a 6 együttes pontos helyezéséről, amely zsűrit igyekeztek a zenei élet palettájának minden szögletéről összegyűjteni, hogy minél szélesebb spektrumot lefedjenek a véleménynyilvánítók, így tagjai általában kritikusok, promoterek, és a zeneipar tagjai közül kerültek ki. A fődíj a németországi végső döntőn való részvételi lehetőség. Ami rögtön szembetűnhet a döntőn fellépett zenekarok névsorát végigböngészve, hogy - amellett, hogy a jelentkezők akármilyen zenei közegből érkezhettek - a verseny legvégére főleg rock-orientált bandák maradtak, ami egy abszolút pozitívum a mi szemszögünkből. Ráadásul, tudva, hogy a metál zene még mindig nem mozgat meg akkora tömegeket, mint a főbb trendek (persze erről lehetne vitát nyitni, hogy ez jó, vagy sem), vagy mondhatjuk úgy, hogy nem foglalta még el kiérdemelt helyét a közízlésben, mindenképpen pozitívum, hogy a döntőbe 3 - egyelőre sajnos csak underground körökben ismert - metál banda is bejutott: a power metálban utazó Ad Astra, a "csujjogatós" folk metálos Sacra Arcana, és a progresszív zenét power metálba ágyazó Mindfields Factory. A Mindfields kb. "főműsoridőben", azaz 10 óra tájban lépett színpadra, hogy - lassan mondhatjuk, hogy "szokásukhoz híven" - ismét elkápráztassák a közönség metál zene iránt fogékony tagjait. Az A38-at 7 óra körül, a kezdés tájában elárasztó emberek közben rendesen szétszóródtak a környéken, és többnyire csak azokat a bandákat nézték végig, amiket ismertek, és érdekelte őket - így történhetett ez a hazai prog. power metál üdvöskéivel is, ugyanis a koncertteremnek nagyjából a fele telhetett meg. A bent maradt közönség azonban felettébb jól szórakozhatott, hiszen a rövid műsoridőre tekintettel az immár hivatalosan Mindfields Factory-re keresztelt banda a leghúzósabb számait vette elő. Öröm volt ismét látni, hogy a tagok mekkora beleéléssel prezentálják komplex muzsikájukat - jó lenne már egy teljes estés koncerten is elcsípni őket, a tagok ugyanis nagy hangszeres tudással rendelkeznek, így igazi instrumentális orgiát csaphatnának. Természetesen Tóth Attila énekes sem marad el mellettük, aki akár a banda emblematikus alakjává is válhat színpadra termett produkciójával, mozgásával, és természetesen fantasztikus énekesi kvalitásaival, amelyről ezúttal is bizonyságot tett. Alapvető, hogy az EP-n hallható dallamokat pontosan előadja, ám ezeket néhol még olyan sikolyokkal is megpakolja, hogy félő volt, hogy a sörösüvegek fognak előbb megrepedni, mint hogy Attilából kifogyjon a szufla - hasonlót, nagy örömömre, Szloboda Tibor Amok énekesnél tapasztaltam, aki szintén nagy elánnal "bővíti ki" hasonlóan az énektémákat; a heavy metál rajongók azt hiszem, nem fogják az ilyetén megmozdulásokat soha megunni! Ráadásul az olyan számokkal, mint a komplexitásban a progresszív rock nagy öregjeit, mint például a Yes-t, vagy a Rush-t, szerkezetében kissé a Dream Theater-t, fülbemászó dallamaival pedig a legjobb heavy-power bandákat idéző The Cyborg, vagy a spanyolos ízeket metál közegbe kiválóan integráló Music Box-al nem lehet hibázni. Nagyon kíváncsi lennék már - feltéve nem vagyok vele egyedül - a nagylemezre, remélem, nem kell rá sokat várni! Setlist Patrimony
The Prophecy
A Music Box from Spain
The Cyborg A folk zene tradicionális ápolásáért ezen az estén a Sacra Arcana együttese volt felelős, akik újfent maximális mértékben eleget tettek a folk metál sajnálatos módon kis mértékű hazai reprezentációjából fakadó fokozott igényeknek. A látványra is élvezetes basszusjátékot produkáló Érdfalvi Tamás vezette zenekar a tőlük megszokott energia-bedobással nyomta végig a bulit: utolsó zenekarként felszabadultan és jókedvvel játszották el rövid, de a "slágerek" koncentrációját tekintve ütős programjukat. Mindössze egy új számot vettek elő, a Lehel kürtjét, amely zenei irányvonalában természetesen hűen követi a megkezdett utat, ugyanazt a hegedűdallamokkal bőven megtámogatott, heavy alapokra épülő folk metált tartalmazza, amiért eddig is szeretni lehetett az együttest.
A többi szám a 2005-ös Titkos Szertartás című nagylemezük talán legeltaláltabb nótái voltak - az új dalt talán hangsúlyosabban fel lehetett volna vezetni, és valahol a műsor közepébe beilleszteni, de ennek a rövid Sacra Arcana koncertnek csupán ennyi hibája volt. Újfent meg kellett állapítani, hogy a Magyarok St. Gallenben, vagy a Visszavárnak az álmokba dallamai még mindig ragadósak - még ha az énektémák nem is feltétlen "tisztaságukért", hanem elemi erejükért szerethetők. A hangzás - mint egyébként az egész estén - nem adhatott okot panaszra, pontosan és arányosan szóltak a cuccok, annak ellenére is, hogy - igaz a délután folyamán volt természetesen soundcheck - mindössze 5 percet kaptak az együttesek a beállásra. Az Emergenza ilyen téren tényleg profin valósította meg az alapgondolatot. Setlist Lehel Kürtje
Isten Kardja
Magyarok Szt. Gallenben
Fekete Sereg
Visszavárnak az álmokba A döntőbe az Ad Astra, a Country Strike, az Elise, az Elleborum, a Gutenberg Halott, a Live Mirror, a Metrosection, a Mindfields Factory, a Novokain, a Rorschach, a Sacra Arcana, és a Suburban Neon együttesek jutottak.
A Sacra Arcana sajnos nem jutott be a legjobb 6 együttes közé, a Mindfields azonban a 2. helyezést érte el. És, hogy ki nyerte a tehetségkutatót?
A Metrosection nevű banda, akinek zenéjébe itt tudtok belehallgatni - ők jutottak ki a németországi nemzetközi döntőre, sok sikert kívánunk Nekik! Azt hiszem, hogy a Mindfields által elért 2. helyezés ilyen széles zenei spektrumot felölelő, ráadásul a közönség szavazatai alapján pontozott tehetségkutató rendezvényen igazán kiemelkedő, és az egész magyar metál zenei élet pozitív tendenciáinak hivatalos elismerése - amely tendenciák reméljük a (közel)jövőben még felfokozottabban fognak folytatódni! Tomka Fotók: johus A lehetőségért köszönet az Emergenzanak és a Start Produkciónak!
Legutóbbi hozzászólások