Maj jóó beszólóók nekik őccsém vazze...! - avagy a szabad véleménynyilvání­tás a mai Magyarországon.

Régen nem került fel az Írások rovatban egy, a zenétől talán kicsit távolálló gondolatmenet, de az elmúlt napok történései arra késztettek, hogy "néhány" sorban pappí­rra (monitorra) vessem, hogyan is látom ezt a helyzetet kis hazánkban... ...A téma olyan kimerí­tő és oly mélységeibe lehetne elmerülni, hogy talán napokig is tarthatna egy sorozat megí­rása, de ettől most eltekintek, mert egyrészt nem vagyok szakértője a témának, másrészt Magazinunk fő profiljától is messze eltérnék. Így engedtessék meg nekem, hogy személyes érzéseimet és tapasztalataimat hadd osszam meg. Természetesen rögtön az elején nem tudom megkerülni a kérdést, hogy miért pont itt és miért most jönnek belőlem eme gondolatok. A Hard Rock Magazin, hogy úgy mondjam interaktivitását, a Hozzászólások lehetőségével próbáljuk életben tartani. Minden öndicséretet félretéve, az ötlet elég jónak tűnik, de természetesen ezzel együtt, szembe kell nézzünk korunk egyik betegségével is. Hogy mi ez? Erről szeretnék néhány gondolatot és tapasztalatot megosztani. Mielőtt belemerülnék a HRM hozzászólásokkal kapcsolatos konkrét témába, szeretnék két példát elmondani a személyes életemből. A kultúrát és az információk tömkelegét általában rádióhallgatás és újságolvasás által szerzem be. A televí­zió nézés egyre jobban kezd kiszorulni az életemből, de néha napján ráfanyalodok egy kicsit a képernyő bámulására is. A hí­radó, mint olyan szinte végleg kezdi elkerülni a figyelmemet. Nem tudom elhinni, hogy egy nap alatt ennyi szörnyűség mellett, szinte semmi jó nem történik a világban. Erre, a kicsit infantilis felvetésemre általában azt a választ szoktam kapni, hogy az senkit nem érdekel. Ha ez tényleg igaz (amit nem akarok elhinni), akkor valóban egy beteg társadalomban élünk, és ha nekem ebben a közösségben "kell" publikálnom, akkor főleg arra törekszem, hogy jót közvetí­tsek az embereknek. ÂťMinden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen hí­reket és eszméketÂŤ - í­gy szól az ENSZ által 1948-ban elfogadott Emberi jogok egyetemes nyilatkozata A média különböző területeiről három példát szeretnék megemlí­teni most, melyek talán érzékeltetik a mondanivalóm lényegét. Reggelente, bár elég rendszertelen az életem, de ha tehetem, a rádiót hallgatom. Nem olyan régen az unalmas, folyamatosan vagy politikával, vagy buta vicceken harsányan, és artikulátlanul nevető műsorokkal felhagytam, és találtam egy régi hangot, egy új csatornán. Reklámot nem fogok most neki csinálni, mert nem bí­zott meg vele, révén, hogy nem is ismerjük egymást, de megkerülhetetlen, hogy ne érzékeltessem miről is van szó. Főhősünk ül egy stúdióban, és a műsort úgy alakí­totta ki, hogy több telefonvonalon egyből az adásba telefonálhatnak az emberek, melyeket Ő kezel. Valami elképesztő, amit ott lehet hallani. A válogatott vagy válogatatlan trágárságok mellett, az alaptalan rágalmak és gyűlölködő beszédek, és akkor még időhiányában nem is illetem több jelzővel a megnyilvánulásokat. Itt persze a műsorvezetőnek megvan a lehetősége, hogy ha kell, azonnal kinyomja a telefonálót a vonalból, de van, amikor reagál a mondottakra. Sokkal többet nem is szeretnék ezzel kapcsolatban í­rni, mert egyrészt nem tisztem ezt a műsort, sem megvédeni, sem elí­télni, inkább azt javaslom, akit ez a téma kicsit behatóbban érdekel, hallgasson bele azon az adón, ahol általában egész nap rockzenét játszanak. A másik döbbenetem, és talán, mondom még egyszer talán, ide vezethető vissza minden. Mert ugye van egy olyan magyar mondás, hogy "a fejétől büdösödik a láb". Remélem, jól idéztem. Vezető televí­zió nézettséget vezető műsora. Ott a showman a jelenlegi miniszterelnököt simán le "fletozza" vagy "ferizi", és ezek még a legfinomabb kifejezések. Félreértés ne essék nem szeretnék most politizálni, és ebben a témában számomra most teljesen mindegy, ki a miniszterelnök, de azt tudomásul kell venni, hogy jelenleg Magyarországon a második közjogi méltóságról beszélünk, legyen az bárki. Ha több millió ember előtt, úgy lehet beszélni a televí­zióban a mindenkori miniszterelnökről, ahogy én a barátaimmal még viccből sem szoktam, akkor mit várunk el az egyszeri rádióhallgató vagy újságolvasó tisztelt polgároktól? Egyébként a közszolgálati televí­zióban is simán Gyurcsány vagy Orbán a "hivatalos" miniszterelnöki megszólí­tás. Az Alkotmány 61. §-a (1) bekezdése "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvání­tásra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze." A harmadik és a legkényesebb terület az internet, ami minket, netes firkászokat a legközelebbről érint. Az internet, ahol mindenki elbújhat, ahol mindenki következmények nélkül tehet szinte mindent, ahol nicknevek mögé bújva beszólhat, megalázhat, irányí­that, káromkodhat, és sorolhatnám itt is a jelzőket. Néhány éve nagyobb oldalakon kitalálták a fórum lehetőségét, ami egyrészt az önkifejezés egy módja, másrészt egyfajta mérce is az adott oldal számára. Sokszor a fórumokon keresztül tudják kontrolálni, hogy az oldal vajon jó irányba megy-e, érdekli ez emberek többségét, amit csinálnak, vagy változtatni kell bizonyos témákon. Ebből a szempontból nagyon jó dolog a fórum. A fórum biztosí­tja a lehetőséget arra, hogy emberek megosszák egymással a gondolataikat anélkül, hogy ehhez egy saját oldalt kéne nyitniuk. Persze minden jóban előbb utóbb lesz rossz is, és sajnos a fórumok egyre gyorsabban rossz irányba haladnak. Egyre több az új "netes", akik már azt látják, hogy itt kiadhatják magukból, ami bennük van, és büntetlenül mindent meg lehet csinálni. Sajnos egyre jobban a gyáva emberek legnagyobb lehetőségévé vált a fórumozás, ahol miután este a monitora képernyője előtt kitombolta magát, mintegy televí­zióban látott (névtelen) hősként térhet nyugovóra. Hogy mit lehet ez ellen tenni? Őszinte legyek? Nem tudom. Nem is tisztem megfejteni vagy megoldani ezt a példát, viszont úgy érzem tisztem felhí­vni a figyelmet erre a jelenségre. A Hard Rock Magazinban a Hozzászólások lehetősége az, ami a fórumozást kiváltja. Úgy éreztük kollégáimmal, hogy egy-egy témához való hozzászólás vagy véleménynyilvání­tás sokkal hasznosabb lesz, mint ha egy külön fórum rovatot tartanánk fent. Az ötlet bevált, mert olvasóink közül is egyre többen választják ezt a lehetőséget. DE! Semmiféleképpen nem szeretnénk, ha ez a lehetőség táptalaja lenne a fent emlí­tett rossz példáknak. Azt szeretnénk, ha a HRM "fóruma" az értelmes és épí­tő vélemények táptalaja lenne. Eddig nem éltünk a moderálás lehetőségével, mert az összes szerkesztő ennél az oldalnál elkötelezett hí­ve a szabad-véleménynyilvání­tásnak, de úgy gondolom, valamilyen szinten meg kell védeni a jóérzésű embereket is. Természetesen továbbra is várjuk a kritikákat, és egy erős magunkba nézés után, ezen oldalon publikáló szerkesztők és munkatársak is felhagynak a provokációkra való hasonló jellegű megnyilvánulásokkal. Továbbra is köszönjük, és mindenkit arra biztatunk, nyilvání­tsa ki véleményét, mert a lehetőség megvan rá, de egy jó tanács! A kevesebb néha több! Szakáts Tibor