A hét koncertje: Marillion, 2007. május 25. PECSA

Ünnep ünnep hátán. Alig egy héttel a Spock's Beard káprázatos koncertje után egy újabb progresszí­v nagyágyú érkezik hazánkba... A legendás Marillion-t 1979-ben alapí­tja Mick Pointer, Brian Jellyman és Doug Irvine, kikhez hamarosan csatlakozik Steve Rothery. A zenekar neve J.R.R. Tolkien kötete alapján először The Silmarillion volt, melyet 1981-ben rövidí­tettek Marillion-ra. A négy muzsikus elkészí­t egy demot, és bevállal néhány koncertet. Doug hamarosan távozik a csapatból, helyére Diz Minitt basszusgitáros érkezik, aki hoz magával egy Derek William Dick nevű énekest, aki később Fish néven vonul be a rocktörténelembe. 1981-ben újabb tagcsere következik, ezúttal a billentyűs poszton. Jellyman távozik és Mark Kelly érkezik. A következő váltás Pete Trewavas érkezésekor történik, aki Diz Minnit-et váltja. 1983-ban jelenik meg az első, Script For a Jester's Tear cí­mű album, mely progresszí­v hatásaiban a Yes, a Rush, és a Genesis munkásságára emlékeztet. Fish speciális orgánuma már ettől a pillanattól kezdve védjegye a zenekarnak. Alul, középen Fish 1984 fontos év a csapat számára. A dobos poszton történő változással kialakul a Fish-ének, Steve Rothery-gitár, Pete Trewavas-basszus, Mark Kelly-billentyűs hangszerek, Ian Mosley-dob nagyfelállás. Ebben az évben megjelenik a Fugazzi, mely a Marillion egyik legfontosabb munkája. Ezt követően koncertjeik varázslatos hangulatát visszaadandó kihozzák első élő albumukat, melynek cí­me Real To Reel. A tempó nem csökken, 1985-ben megjelenik a zenekar első érájának legfontosabb lemeze, a Misplaced Childhood, mely csak az Egyesült Királyságban 300.000 példányban fogy el, mely ebből a rétegzenéből óriási teljesí­tmény. A negyedik album megjelenése után (Clucthing at Straws) személyes okokra hivatkozva Fish megválik társaitól. Ekkor mindenki a Marillion vesztét érzi, de a muzsikusok nem. Érkezik Steve Hogarth billentyűs-énekes, kinek hangja még misztikusabb, mint Fish-é. Napvilágot lát a Seasons End, melyet a közönség még kissé kétkedve fogad. Ettől függetlenül eléri az aranylemezes státuszt, de érezhető rajta, a tagcsere utáni útkeresés. Az 1994-es konceptalbum, a Brave hozza meg az új éra első igazi nagy sikerét, melyet azután egy-két évente követnek újabb és újabb művek. Kiemelkedő alkotásuk a 2001-es Anoraknophobia, valamint a 2004-es Marbles cí­mű kiadványuk. A Marillion április 9-én jelentette meg lefrissebb művét, a Somewhere Else-t, melynek turnéjával végre hazánkba is eljutnak. A zenekar rendkí­vül sok DVD kiadvánnyal rendelkezik, í­gy a magyar közönség is láthatta már, mire képesek, de május 25-én pénteken személyesen is találkozhatunk a progresszí­v rockzene egy olyan zenekarával, mely bár világsikert ért el, de mégsem tudott kitörni az underground-ból. Muzsikájuk végtelenül finom, elgondolkodtató, néhol szárnyaló. Aki eljön a Petőfi Csarnokba az garantáltan egy felemelő élmény birtokában kezdheti meg az ünnepi hosszú hétvégét. A Marillion munkái Stúdió albumok: Script for a Jester's Tear (1983) Fugazi (1984) Misplaced Childhood (1985) Clutching at Straws (1987) Seasons End (1989) Holidays In Eden (1991) Brave (1994) Afraid Of Sunlight (1995) This Strange Engine (1997) Radiation (1998) marillion.com (1999) Anoraknophobia (2001) Marbles (2004) Somewhere Else (2007) Hivatalos élő albumok Real to Reel (1984) The Thieving Magpie (2 CDs, 1988) Made Again (1996) Anorak in the UK (2 CDs, 2002) Brave Live 2002 (2002) Popular Music (2 CDs, 2005) Marbles Live (2005) Marbles by the Sea (2005)