„Minden azon múlik, hogy ez a koncert hogy fog sikerülni”: Interjú Vörös Gáborral (Fahrenheit)

írta Kidlacee | 2017.11.28.

December 28-án több mint tíz év után ismét koncertet ad a Fahrenheit együttes, akik ezúttal a fővárosi Gödör Klubban lépnek fel. Az esemény kapcsán Vörös Gáborral, a zenekar basszusgitárosával beszélgettünk a múltról, a jelenről és a jövőről.

 

 

Hard Rock Magazin: A kilencvenes évek közepén az Ossian felbomlása után viszonylag hamar meg is jelentettétek az első Fahrenheit-lemezt. A feloszlás után egyből el is határoztátok, hogy együtt maradtok és folytatjátok a közös zenélést? 

Vörös Gábor: Igen. Az Ossian felbomlásakor még nem tudtuk, milyen formában folytatjuk, de egy énekest szerettünk volna találni. Egész egyszerűen nem találtunk erre a posztra megfelelő embert. Arra gondoltunk, hogy ha már a Zoli amúgy is énekelt korábban az Ossianban, akkor miért ne lehetne ő az énekes. Rövid hezitálás után ezt elvállalta. Elment énektanárhoz és nagyon komolyan vette a dolgot. Egyébként a fejlődése szerintem látszik is az albumokon. Gyakorlatilag megmaradtunk hárman, mint az Ossian hangszeres tagjai és megalapítottuk a Fahrenheitet.  

HRM: Elég termékeny időszak volt, hiszen négy év alatt jelent meg ez a három album. Egy-egy lemez megírása, illetve a dalszerzés folyamata hogy történt akkoriban? Hármótok közül volt egy fő dalíró vagy teljesen egyenlő részben vettétek ki a részetek a munkából? 

VG: Közösen írtuk általában a nótákat, de mindenki hozott le témákat a próbára és azokból csináltuk a dalokat. Ha valami tetszett, akkor megcsináltuk, ha nem, akkor mind a hárman éreztük, hogy ez nem alkalmas arra, hogy dal legyen belőle. Ez a rendszer az Ossianban is így működött, tehát nem volt újdonság számunkra. Teljesen megszokott volt, hogy így dolgozunk, és hogy így írjuk a számokat.

HRM: Három lemezetek jelent meg, a 'Fahrenheit', az 'Egyedül', és a 'III'. Utána viszont abba is maradt a dolog. Mi volt az oka ennek? 

VG: Egész egyszerűen az, hogy elfogytak a lehetőségek. A harmadik lemeznek sem volt olyan a fogadtatása, a koncertek is megfogyatkoztak. Egyre kevesebb koncertmeghívásunk érkezett, illetve az utolsó kegyelemdöfést a Fahrenheit Klub megszűnése adta meg 1999-ben. A Lágymányosi Közösségi Házban csináltunk egy klubot, és amikor nem volt lehetőség a folytatásra, akkor éreztük, hogy ez lesz a vége a zenekarnak. 

HRM: Van kedvenced a három album közül? 

VG: Most, ahogy így hallgatgatom – mert újra elő kell szedni az emlékeimből a dalokat – friss füllel, igazából mindegyik tetszik nekem, hiszen saját gyerekünk mind a három lemez, de talán az első és a második album a legjobb. Megszólalás szempontjából szerintem a második jobb is egy kicsivel, úgyhogy az 'Egyedül'-re szavazok. 

HRM: 2006 februárjában volt egy koncertetek a fővárosban, amit aztán nem követett több fellépés. Nem is került szóba akkor, hogy esetleg tovább folytatnátok? 

VG: Valójában nem csak egy buli volt. Volt egy buli a Wigwamban, amit akkor még így hívtak, de azóta sajnos már bezárt. 2006 nyarán aztán felléptünk még egy-két fesztiválon, de nem volt nagy igény rá, hogy folytassuk, se nótaírás, se bulik terén, úgyhogy elhalt az a kezdeményezés. Meglátjuk, hátha most jobb lesz. 

HRM: Honnan jött végül az elhatározás, hogy idén december végén több mint 10 év után ismét fellépjetek? 

VG: Úgy kezdődött, hogy tavaly nyáron engem és a Zolit behívtak a Rádió Rockba egy interjúra, és teljesen véletlenül a Csabi pont itthon volt (Tobola Csaba dobos évek óta külföldön él), így gyorsan őt is berángattuk, hogy ha már itt van ő is, akkor menjünk be mind a hárman. Az alatt a rövid idő alatt ott olyan jó hangulat alakult ki közöttünk – pedig tényleg csak ott és akkor találkoztunk –, hogy megbeszéltük, csinálunk egy Facebook-oldalt, ahol összehoznánk a régi ismerősöket és rajongókat, valamint mi magunk is feltehetnénk egy csomó mindent. Amúgy is, ha már fizikai értelemben nem vagyunk, legalább a „virtuális” térben legyen jelen a zenekar. Ez aztán annyira sikeres lett, hogy mindenki azt írta és posztolgatta, hogy: Oké hogy megvan az oldal, de mikor lesz koncert? Ennek már gyakorlatilag egy éve, mert tavaly decemberben indult el az oldal és aztán úgy január környékén elkezdtük szervezni a koncertet. Először még nem tudtuk, hogy hol és mikor, csak azt, hogy mindenképpen ebben az évben kellene megcsinálni, mert aztán megint csak elhal és elkomolytalanodik az egész. Nem hisznek nekünk a rajongók. Nagyon nehéz volt már év elején találni szabad helyet. Végül a Gödör Klub volt az, akik olyan időpontot tudtak adni, ami nekünk is megfelelő volt. Azért akartuk az ünnepek körül megtartani a koncertet, mert nagyon sokan  – mint ahogy Csabi is – már külföldön élnek, de ez az az időpont, amikor ők is hazalátogatnak és el tudnak jönni a bulira. Ezért lett erre az időpontra lekötve a koncert. 

HRM: Hogy zajlanak a próbák, illetve a kiválasztott dalok összerakása? 

VG: Jelenleg a próbák úgy zajlanak, hogy mindenki otthon készül fel. Lesz egy vendég session-zenész, Varga F. Zoltán, aki billentyűs hangszereken játszik és vokálozik. Őt a SnakeHeart zenekarból lehet ismerni. Néhány napon belül elkezdjük vele a próbákat, illetve átnézzük a témákat úgy, hogy dob nélkül csak hárman zenélünk. Csaba pedig december 18-án fog csatlakozni hozzánk. Akkor fognak besűrűsödni a feladatok. Fotózás, interjúk, minden nap próbák, úgyhogy az utolsó napok nagyon intenzíven fognak telni. 

HRM: Készültök valami meglepetéssel is a bulira? Új dallal például? 

VG: Új dallal nem, de lesz egy meglepetés, amit még nem akarok elárulni, mert akkor nem lesz meglepetés. Lehet, hogy el kellene árulni, mert akkor az jó reklám lenne, vagy jobban vonzaná a közönséget, de én azt gondolom, hogy így is vonzza az embereket ez az esemény. 

HRM: Végül egy olyan kérdés, amire sokan kíváncsiak: Lesz-e most folytatása a Fahrenheitnek? További koncertek vagy esetleg egy új lemez? 

VG: Minden azon múlik, hogy ez a koncert hogyan fog sikerülni. Mindenképpen át kell éljük ezt az eseményt és az a fajta töltés, amit a közönségtől kapunk, majd lendületet adhat esetleg a folytatásra. Ezt előre megmondani nem lehet. Persze szeretnénk, ha így lenne, de ez nemcsak rajtunk múlik. Ha akarják, folytatjuk. 

Készítette: Kidlacee

Legutóbbi hozzászólások