KoЯn: Greatest Hits Vol. 1/Live At CBGB

írta Philosopher | 2005.11.07.

Megjelenés: 2004

Kiadó: EPIC/Immortal

Weblap: 

Stílus: nu

Származás: USA

Dalcímek

Értékelés

Nem hagyott nyugodni legutóbb, amikor a System Of A Down - Mezmerize albumát lehúztam, hogy a nu-metalt ennyivel elintézzem. Nem tudom elhinni, hogy egy csomó ember betegre izgulja magát erre a zenére én meg csak értetlenül álltam. Hát úgy döntöttem, adok a műfajnak még egy (lehet, hogy több is?) esélyt. Most a gorcső alá az ős nu-metal, (talán) a stí­lus-alapí­tó, a Korn került. A csapatról hasonlóan a SOAD-hoz nem sokat tudok, most sem fogok bio-t í­rni róluk. Két emlékezetes villanás maradt csak meg bennem a csapatból, az egyik az A.D.I.D.A.S. videoklippje, a másik pedig A kárhozottak királynője cí­mű film egy-két betétdala. És láss csodát, most jön a meglepetés: mind a kettő villámként sújtott le rám! Állat dolgok voltak ezek. Mégis semmi vonzalom nem maradt bennem a műfaj iránt. Kicsit érthetetlen is ez a számomra, hiszen ha valami letaglóz, annak erősen a nyomába szoktam menni. A Korn esetében ez mégis elmaradt. A 2004-es albuma a csapatnak egy válogatás - ahogy a cí­mből is adódik. Ezek a best of albumok - ha másra nem is jók - talán a legjobb lehetőséget kí­nálják egy zenekar megismerésére. A Rolling Stones (nem kishí­rű újság) oldalain ezt lehet olvasni: "egy évtizeddel, miután drasztikusan megváltoztatták a metal elfogadottságát az első, Korn cí­mű albumukkal, eljött az ideje az első válogatásnak." Mit is lehet ehhez hozzáfűzni, hát kí­váncsian várom "azt a fene nagy szemléletváltást". Asszem ez ilyen tipikus rokkerduma. Mindannyiunkat egy kicsit bánt, ha szapulják a jó öreg heavy metalt, és valami USA szart próbálnak lenyomni a torkunkon, mondván "majd mi megmondjuk, hogy mi a metal". No erre szokta az összes rokker megtanulni a FUCK YOU kifejezést :-)! A 19 tételt felvezetendő nagyon merész húzásként az albumot két feldolgozással kezdik a srácok. Cameo világhí­rű lazaságát ábrázoló Word Up! már számos feldolgozásnak áldozatául esett, és nem árulok el titkot, ha azt mondom, a Korn nem a legjobb feldolgozást hozza. A második feldolgozás a Pink Floyd (!) Another Brick int he Wall Pts 1-3, amihez szerintem a Korn méltatlan. Egy ekkora klasszikust nem szoktak csak úgy feldolgozni. Főleg nem egy nu-metal banda reszortja lenne ez. De hát ez a művészi szabadság, illetve aki ki tudja pöngetni a jogdí­jakat, annak bármit lehet. Nos, hátra van még 17 szám, és ahelyett, hogy számról-számra irogatnék hülyeségeket, megpróbálok egy hosszabb összefoglalót í­rni. A Korn sound nagyon ott van. Hihetetlen mély, a dobok állatul szólnak, a gitárok itt nincsenek olyan szinten elől, mint mondjuk Európában, viszont ami kiugrasztja az ember membránját a hangfala testéből, az a gyomorforgató basszusgitár. Nagyon mély, furcsa mód csattog, jól elől van, állat! Mr Davies kvalitásairól nincs mit mondani! Hihetetlen beteg hangokat képes kipréselni a száján (Twist), de a refrének zömét nagyon elénekli! Kicsit Heavy Devi (Strapping Young Lad) mesterre tudnám hasonlí­tani. Nagyon üt, amikor egy-egy kiterjesztett refrénben a viszonylag magas hangon énekelt vokáltémákra iszonyat riffeket tesznek! A számok inkább málházós, középtempós tételek. Nem is emléxem most hirtelen ultragyors számra! Szerkezetileg nem mondhatnám, hogy túlzottan agyonbonyolí­tottak lennének, gitárszólót például nem is találni sehol. Annál több az elektronikus kütyü, néhol dobgép, drum-and-bass elemek.
Ami a számok hangulatát illeti, nem mondanám, hogy reménytkeltőek lennek. Semmi pozití­v nem jött le nekem ezekből a számokból. Nyomasztóak, lehangolóak, suicid hajlamot erősí­tőek :-). A szövegek primití­vek, igénytelenek! Csak engedjetek meg néhány sort: "Itt és most, nem tudom visszafogni magam: kibaszottul útállak!" "Lőj le, készen állok, a szí­v megáll, egyedül vagyok" "Nem tudom, miért vagyok ilyen kurva fagyos, nem tudom, hogy miért is bánt ez engem?" Ha stí­lusosan akarok fogalmazni, akkor kurva nehéz olyan dalszöveget találni, amiben nem káromkodnak. Ha valaki meghallgatja (sőt tegyétek azt!!!) a Twist cí­mű számot szövegkönyv nélkül, és meg tudja mondani pontosan, hogy miről is szól, annak felajánlom az egy havi fizetésemet! :-)))) Szummázva a szummázást, most sem lettem nu-metal elkötelezett, viszont ez az album legalább ütött, mint atom. Hangulat kell hozzá (mondjuk anyóssal történt pénzügyi-finanaszí­rozási kérdések után - magyarul: anyóstól pénzt kérsz alázattal, az meg elzavar a picsába). Azt mondom, próbálkozzatok vele, maximum nem lesz a szí­vetek csücske!

Pontszám: 7