Hollow Haze: Countdown To Revenge

írta MMarton88 | 2013.09.17.

Megjelenés: 2013

 

 

Kiadó: Scarlet Records

Weblap: http://www.hollowhaze.com

Stílus: Power metal

Származás: Olaszország

 

Zenészek
Fabio Lione - ének Nick Savio - gitár Dave Cestaro - basszusgitár Camillo Colleluori - dob
Dalcímek
1. Room 212 2. Watching In Silence 3. Still Alive 4. No Rest For The Angels 5. Life Has No Meaning 6. We Must Believe 7. The Answer 8. Il Tempo Del Fuoco 9. A Fading Angel's Life 10. Countdown To Revenge 11. The Gate To Nowhere...
Értékelés

A Hollow Haze neve ismerősen csenghet azoknak, akik elcsípték őket télen a Dragonforce előtt, de a srácok úgy tűnik, hogy most igazán mindent meg akarnak tenni az ismeretlenségből való kitörésért. Ehhez pedig nem volt haszontalan egy nagyágyúval megtámogatni csatasorukat, és nemrégiben leigazolták énekesnek a Rhapsody of Fire és Vision Divine frontember Fabio Lionét is magukhoz. Eme együttműködés első gyümölcse a ’Countdown To Revenge’ a maga 11 dalával. Bevallom férfiasan, én a korábbi lemezeiket nem hallottam, gyanítom mondjuk ezzel nem leszek egyedül, mindenesetre így egy meglehetősen szimpatikus első benyomást keltett a formációnak bennem.

Az itáliai power színtértől nem is szabad messzire mennünk a fogat kapcsán, ugyanakkor ha valaki Rhapsody-féle epikus, filmzenei bombára vár, az nagyot csalódhat. Sokkal közelebb áll zeneileg ez a dolog a Vision Divine-hoz, méghozzá nekik is a poweresebb dolgaikhoz, ám a Hollow Haze egy nagy adag sötét, horroros hangulattal is nyakon önti még a produktumát, és így próbálja meg izgalmasabbá tenni a témahalmozós powert. A ’Countdown To Revenge’ talán legszembeötlőbb tulajdonsága, hogy nem egy azonnal ható lemez, a talján srácok még a gigadalnok igazolása ellenére sem igyekeztek rágógumipoweres slágermetállá finomítani a zenéjüket. Nálam például 5-6 hallgatás után kezdett csak el igazán működni, ugyanakkor érdemes időt adni a daloknak, mivel abszolút hálás hallgatnivalóról van szó, amely rengeteg finom részletet és szórakoztató percet rejt magában.

Az egyik legerősebb pillanat a korongon rögtön a nyitó duó: a Watching In Silence egy igazán erős indítás, még a kezdetben kicsit idegesítő tempóváltogatásai ellenére is, a Still Alive-ban meg akkora duót énekel Fabio Rick Altzival (na Wisdom-éknak is valami ilyesmit kellett volna csinálni), hogy ihaj! Fabio amúgy különösen szórakoztató a lemezen, noha a hangját olyannyira nem kell kiengednie, mint néhány epikusabb Rhapsody tételben, a sötét tónusok mégis jól állnak neki. Színes teljesítményt nyújt, élvezetes témákkal operál, de ha a refrének úgy kívánjak, a dallamosságra is nagy hangsúlyt fektet. Jó példa erre a The Answer, vagy az Il Tempo Del Fuoco, melyek a korong második felén tornásszák emelkedettebbre a hangulatot. A hangzás teljesen rendben van, ugyanakkor ha valamibe bele szeretnék kötni, akkor az az lenne, hogy a korong kissé túlontúl is egysíkú. A dalok atmoszférája, dinamikája és dallamvilága lehetne kicsit változatosabb, izgalmasabb. Talán pont ez az, ami miatt több időt kell hagyni a lemeznek, hogy az egyes tételek némiképp elkülönülhessenek egymástól, és önállóan is életre tudjanak kelni. Kiváltképp igaz ez a lassabb dalokra, a karakteresség hiánya talán ezeknél a legszembeötlőbb. A másik fura dolog, hogy elvileg a srácok egy komplett nagyzenekar támogatását élvezik a ’Countdown’-on, ám az ő jelenlétük meglehetősen háttérbe szorult, ha már anyagilag egy ilyen extrát megengedhetnek maguknak Fabióék, ezt zeneileg sokkal jobban is ki lehetett volna használni.

Pontszám: 7.5

Legutóbbi hozzászólások