Freedom Call: Ages of Light 1998-2013 (Best Of)

írta Mike | 2013.04.25.

Megjelenés: 2013

 

 

Kiadó: Steamhammer/SPV

Weblap: http://www.freedom-call.net/

Stílus: Power metal, heavy metal

Származás: Németország

 

Zenészek
Chris Bay - ének, gitár Lars Rettkowitz - gitár Samy Saemann - basszusgitár Klaus Sperling - dobok
Dalcímek
CD I (Ages Of Light): 01. We Are One 02. Tears Falling 03. Freedom Call 04. Farewell 05. Metal Invasion (live) 06. Warriors 07. Land Of Light 08. Hunting High And Low 09. Mr. Evil 10. Far Away 11. Blackened Sun 12. Thunder God 13. Tears Of Babylon 14. A Perfect Day (live) 15. Hero On Video 16. Power & Glory 17. Rockstars 18. Back Into The Land Of Light CD II (Masqueraded): 19. Metal Invasion (folk metal version) 20. Mr. Evil (melodic reggae version) 21. Hero On Video (speed ska version) 22. Rockin' Radio (killerbilly version) 23. Freedom Call (camp fire strumming version) 24. Age Of The Phoenix (power swing version)
Értékelés

Bevallom férfiasan, a német Freedom Call a számomra utolsó értékelhető albumig, azaz a 2002-es ’Eternity’-ig létezik. A politikai korrektség jegyében azonban úgy is fogalmazhatok, hogy csupán én nem tartottam velük, amikor egy új ösvényre léptek a megváltozott hangzásvilágukkal; a negyedik lemezzel ugyanis vettek egy 180 fokos fordulatot, és az addigi kellemesen himnikus power/speed fémzenéjüket lecserélték egy Bon Joviba oltott germán happy metalra – az pedig már nem nekem szólt. Az első három alkotásuk viszont nagy kedvenc, gyakorta előkerül, ha fennkölt kórusokkal dúsított, igényesen hangszerelt fantasy metalra szomjazom.

A hamarosan a boltok polcaira kerülő dupla válogatás-anyag jól mutatja azt, hogy életpályájuk könnyedén bontható két szakaszra, már ami a muzsikájukban történt markáns változásokat illeti, minekután az első CD kronológiai sorrendben halad a debütáló albumtól egészen a tavalyi ’Land Of The Crimson Dawn’-ig bezárólag: a korai idők szélsebes power metal hangzását olyan kiváló dalok fémjelzik, mint a helloweenes We Are One vagy a Gamma Ray-jel rokonítható, névadó Freedom Call; a szerintem ritka bárgyú Mr. Evil, a Stratovarius-tól szemérmetlenül és ízléstelenül lenyúlt Hunting High And Low vagy a szintén nehezen komolyan vehető, nyáltengerben pancsikoló Hero On Video pedig a későbbi éra megannyi stílussal kacérkodó, giccses szinti-témákkal meglocsolt, habkönnyű világából ad egy-egy szeletet. Izmos difi, az egyszer biztos.

A kettes CD abszolút mélypont. Még akkor is, ha nyilvánvalóan poénnak szánták: hat számukat gyúrták át swinges, rockabilly-s, reggae-s és egyéb „metalidegen” verzióban. Úgy látszik, kedvet kaptak a Helloweentől, akik valami hasonlóképp gyalázták meg a dalaikat egy felemás jubileumi kiadvány képében; a különbség abban rejlik, hogy míg a tökfejek hibátlan klasszikusaikat pisálták nyakon, addig a Freedom Call esetében az eredeti dalok is a középszerű és a gagyi hajszálvékony határmezsgyéjén billegnek remegő lábakkal. Könyörgöm, az amúgy is hónaljszagú Rockin’ Radio vergődő hullájába minek beledöfni még egy böllérkést egy ostoba rockabilly-szerűséggel? A Metal Invasion duplázós koncertfavoritját értő kezekkel herélték ki, és kreáltak belőle egy söröskrigli-lóbáló műanyag folk-izét. Az eredetileg is tanítanivalón vérciki Hero On Video ska-retteneténél csak a Mr. Evil reggae-változata félelmetesebb, ez bizony simán kimeríti az emberiség elleni bűntett fogalmát! Hozzájuk képest az egyébként speed metalos Age Of The Phoenix füstös jazz-klubokat idéző swing-variánsa maga a Virtuóz Muzikalitás Magasiskolája, aszondom, minden gonoszkodást félretéve egy egészen korrekt átirat, legfeljebb az ordas nagy dzsessz-sznobok röhögnek térd csapkodva, az meg kit érdekel?

Mindemellett úgy vélem, hogy szerencsésebb lett volna a Blind Guardian nemrégiben megjelent gigászi gyűjteményéhez hasonlóan újrakeverni az első CD-n szereplő dalokat, mert úgy legalább egységes hangzást kaptak volna, így viszont sajnos e tekintetben is hullámzik a színvonal. Velem ellentétben a banda feltétlen hívei bizonyára nem ilyen szőrös szívűek, az én gyomrom azonban nehezen veszi be ezt a groteszk humorbonbont. Hülye germánok, germán hülyék!

Pontszám: 0

Legutóbbi hozzászólások