Kiszámí­tott gótika: The 69 Eyes - Zeche, Bochum, 2013.01.29.

Nehéz a zenészek élete. Mióta halálos sebet ejtett a zeneiparon az Internet nem várt felbukkanása, s kiadómogulok vonulnak ki a lemezkiadásból nemes egyszerűséggel csődöt jelentve, a rockzene munkásai szorgos robotba kezdtek. Télen melóznak, hogy nyáron meglegyen a bulira való, lemez, turné, lemez, turné, még a Modern idők Chaplinje is kiakadna ettől a rutintól. Hiába a rocksztáros lazaság, a titokzatos napszemüveg, az éjfekete rejtély, biznisz az egész, ráadásul a spontaneitásnak is lőttek.

Tudja ezt a finn 69 Eyes is, akik az utóbbi években a goth ’n roll sztahanovistáivá fejlesztették magukat, két-három évente potyogtatják a hol jobb, hol rosszabb egyenlemezeket, majd automatizmussá rögzült profizmussal kenik is fel a strapabíró gótsminket a több hónapos turnéhoz. Ráadásul stílusukon is korrigáltak, már nem a goth rock AC/DC-je Jyrki 69 és kompániája, hanem a HIM inaktivitása által teremtett űr pótlására felesküdött slágergyáros banda. Persze gond ezzel egy szál se, amíg a minőséget olyan magasan tartják, mint a ’Back In Blood’-on vagy a tavalyi ’X’-en, és magabiztos eleganciával suttogják a fülekbe édesbús melódiáikat.

Ám egy-egy enervált rutinbuli ugyanúgy becsúszik, mint egy ihlet nélkül, csak a menetrend kedvéért összerázott sorlemez, s bizony a bochumi estén csak azért nem ordított az álmos unalom a zenészek szeméből, mert az istennek se akarták levenni a napszemüvegüket. Persze, náluk még mindig ez jelenti a stílust, de onnan lehet tudni, hogy főhőseink élvezik a bulit, hogy megszabadulnak a legfőbb rocksztár-kelléktől, és a sarokba hajítják a sötétítőiket. Jyrki 69 viszont egy percig sem hazudta azt, hogy ők itt most szórakoznak, és nem a betevőt keresik, a goth rock Elvisének kikiáltott énekes sem adta el a bulit. A lányrajongók is csak félshow-t kaptak a pénzükért, Jyrki a védjegyének tekintett seggrázással is spórolt, csak a ráadásbeli Lost Boys-nál riszálta magát, hogy megmutassa, legalább a kilókkal nincsen gondja.

Az enervált tagságból csupán Jussi gondolta úgy, hogy illene valami show-val szórakoztatni a nagyérdeműt, mégiscsak teatrális műfaj ez a rockzene. Ő ugyanazt az exhibicionista dobjátékot produkálta, amit megszokott tőle a publikum, nekilelkesülve püfölte a kettőnégy bonyolultságú ütemeket. Arról viszont, hogy a 69 Eyes buli ilyen kiszámítottra sikeredett, nem a lemezipar kietlen helyzete tehet. Ami azt illeti, a finnek se agyalják túl a turnéprogramot: a kötelező klasszikusok mellé bedobják az aktuális lemez 5-6 dalát, és már gyújtják is be a turnébusz motorját. A setlist kb. ugyanaz volt, mint a 2010-es budapesti bulin, csak most nem Kiss Me Undeadet meg Back In Bloodot játszottak egy Devils és egy Feel Berlin között, hanem Love Runs Away-t meg I Love The Darkness In You-t.

Mindezzel együtt is minimum korrekt volt a buli, csak az izgalom kerülte el a környéket. Az ’X’ újdonságai megállták a helyüket, még a lelkesedésmentes avatásmóddal is fenntartották a figyelmet két best of-ból szalajtott szerzemény között, főleg a Love Runs Away bizonyult jó felütésnek, a Tonight pedig csattanós csúcspontnak. Még a nyálban fürdetett Borderline is üde pillanatokat hozott, csak mert az akusztikus gitárral előadott líra legalább változatosságot jelentett a koncerten, és a kedvéért Jyrki is konferálásra ragadtatta magát. A ’Back In Blood’-ról itt ragadt a Dead N’ Gone és a Dead Girls Are Easy, hogy felpörgessék a bulit az AC/DC riffel nyitó, régi Perfect Skinnel egyetemben, a ráadásban pedig a The Chair szorította össze a biztonság kedvéért a rajongók szívét.

Kellemesre, de összességében langyosra sikeredett a produkció, nyoma sem volt annak a titokzatos gótikus légkörnek, amiért elég csak felmenni a Youtube-ra, és belepillantani a zenekar korai klipjeibe. Hideg profizmus jött le a színpadról, ahogy pengették a kötelezőt, Jyrki pedig búgta a Dance D’Amour vagy a Brandon Lee dallamait. Rutinból celebrált gót estélyt kaphatunk bárkitől, a 69 Eyestól inkább feszes, lelkesült és pőre rock ’n roll kéne, ami megizzaszt és felspanol, nem pedig tisztes-modoros tingli-tanglira invitál. Vigyázni kell, mert könnyen elszalad az a szerelem...

Setlist:

Love Runs Away / Dead n' Gone / Perfect Skin / Tonight / Gothic Girl / Sister of Charity / I Love the Darkness in You / Dance D'Amour / Borderline / Feel Berlin / Red / Dead Girls Are Easy / Black / Never Say Die / Devils /// The Chair / Brandon Lee / Lost Boys

Szerző: Tomka

Képek: Daniel Horlbogen

Köszönet Markus Jakobnak és a Nuclear Blastnak!