Lemezkritika - külföld: Rob Rock-Holy Hell

írta garael | 2005.10.29.

Megjelenés: 2005 Kiadó: AFM Records Weblap: http://www.robrock.com/ Stílus: Power Metal Származás: USA

Rob Rock-ének Rick Renstrom-gitár Bob Rossi-gitár Andreas Olsson-basszgitár Bobby Jarzombek-dob

01 - Slayer Of Souls 02 - First Winds Of The End Of Time 03 - Calling Angels 04 - Holy Hell 05 - Lion Of Judah 06 - I'm A Warrior 07 - I'll Be Waiting For You 08 - When Darkness Reigns 09 - The Revelation 10 - Move On

Rob Rock harmadik szólóalbumával jelentkezett, mióta otthagyta az egyébként termékeny és csodálatos albumokkal fémjelzett Impellitteri munkaműhelyt. Azóta Impellitteri kicsit modernebb irányba fordult, ám Rob kitartott amellett az irány mellett, amiben igazi mester: a dallamosabb amerikai power-heavy. Az album munkálatai Dániában folytak, és olyan vendégek működtek közre, mint Bobby Jarzombek, az Iced Earth, Halford dobos, Tobias Sammet Edguy pacsirta, és természetesen nem lehet kihagyni a heavy metál új messiását, Roy Z-t, ki több metálikont is feltámasztott már halódó poraiból.

Mint tudjuk, a harmadik albumot vízválasztónak tartják egy együttes életében, s még egy olyan öreg, rutinos profinak is fontos lehet ez, mint Rob. Nem véletlen, hogy a kezdőnóta egy olyan power bombát robbant a fülünkben, mely túlmutat mind az Impellitteri, mint Rob eddigi munkásságán. A sodró riffek és a süvítő gitárok felett egy szokatlanul agresszív énekhang szólal meg, hasonló ahhoz, ami a Warrioros Robot jellemezte. Természetesen azért a dallamos refrén ott van a dalban, ám az is olyan adrenalin pumpálóan, hogy kedve lenne az embernek egy nagyot zúzni.

Szerencsére ez az album nem torpan meg az iszonyatos kezdés után, mint a Shaaman: a tempó agresszív galoppozóra vált, és egy olyan apokaliptikus refrén bontakozik ki, melytől megborsódzik az ember háta. A frankó amerikai ízű gitárszóló még egyet dob a dalon, mely alatt ott dübörög a dögös alapriff: kicseszettül erős nóta ez is.

A tempó nem hagy alább, a calling angels azonban talán egy kicsit könnyebben emészthetőbb dallamot hordoz, igazi frankó amerikai ízű vokállal megspékelve. A gitárszóló itt sem hiányozhat, olyan himnikus dallamot pengetve, mely rögtön előveteti a szekrényből a léggitárt.

Jön az album címadó dala, hasonló hangvételben, mint az első szám, komolyan, megfájdul a nyakam a headbangtől. A szám közepén olyan szólóorgia bontakozik ki, melyre Robtól ismét szokatlan torzított ének érkezik.

A Lion of Judah középtempós döngölés, kicsit hasonlít az első szólóalbum Judgement day hangulatára. A monoton riffelést remekül oldja a dallamosabb, ám szintén vészjósló, apokaliptikus refrén.

Az I'm a warrior egy Impellitteri feldolgozás, azt hiszem valamelyik EP-jükön jelent meg az eredeti szám, nos ezt most kicsit felturbózták, modernebb szagatottabb riffeléssel játszották fel az egyébként dallamos amerikai metál nótát.

A következő-egyébként bónusz nóta- egy Garry Moor-osan induló lassú lírai, gyönyörű szép énekkel.

A When Darkness Reigns bekeményít ismét, olyan fasza döngölős középtempósan, melyet aztán a dallamosabb The relevation követ, maiden szívet megdobogtató gallopozásban, olyan refrénnel, melytől az ember rögtön átmegy Kiské-be.(de jó lenne, ha csak ennyi kellene).

A Move on a lemez záródala egy szellősebb, lassabb rockosabb nóta, igazi együtténekeltetős dallammal, csodálatos vokálokkal.

Úgy gondolom, Robnak és csapatának magasan át sikerült ugornia a lécet. A számomra kicsit gyengébb második szólóalbum után most egy igazi-zúzással és remek dallamokkal teli-power korongot tettek az asztalra, hasonló színvonalon, mint a nálam etalon Crunch lemeznél. Hát nem tudom, hogy melyik lesz nálam az év albuma, de ez a dalgyűjtemény biztos ott lesz az első ötben.

Garael Pontszám: 10/10

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Herr Wolf on Bruce Dickinson – Micsoda nótákra készülhetünk!: “T. Asoka! Ha nagyon ott akarsz lenni, akkor rém egyszerű!!! Maradj itthon és gyere!!!”
asoka on Bruce Dickinson – Micsoda nótákra készülhetünk!: “Én nagyon ott akarok lenni, csak pont akkor leszek külkföldön. Nem tudom mit csináljak.”
Herr Wolf on Judas Priest: Invincible Shield: “No! Akkor megvolt a müncheni és tegnap előtt a bécsi buli is!!! Egészen BRILLIÁNS koncertek voltak. Nem lehet belekötni!!! …és…”
Herr Wolf on Saxon: Hell, Fire And Damnation: “A turné elindult. Láttam élőben a Glasgow-i és Dublini bulit. Brutálisan parádés koncertek voltak. A Saxon 4 új dalt játszik,…”
Herr Wolf on Judas Priest: Invincible Shield: “A turné elindult és nehéz illetve NEM lehet belekötni. Nem rég értem haza Dublinból. Láttam a turné első ( Glasgow)…”
Herr Wolf on Bon Jovi – 40 év már maga az örökkévalóság?: “A dal elsőre nem rossz, de Bon Jovi hangja sajnos nem frankó! Koncerten borzalmasan rossz.”
Herr Wolf on Winger – Budapesttől is búcsúznak: “Ez egy brutálisan jó hír! Nem gondoltam volna, hogy akár 1x is, de eljönnek hozzánk! Kötelező koncert!!!”
Clint Eastwood on Judas Priest: Invincible Shield: “Ha csak egy ember szemét felnyitom, hogy a maiden nevű fától lássa az erdőt is már megérte a hozzászólás.”