Hirleman Bertalan - Prelude
írta garael | 2006.11.03.
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Rajtam kívül talán másnak is feltűnt már, hogy a magyar művészek körében valamiért nem népszerű az AOR muzsika. Legalábbis akkora hatást csak kevesekre gyakorolt, hogy ebben a műfajban alkossanak. Szerintem itthon csak Demjén Ferenc dalai közelítik meg ezt a stílust, de legalább elmondhatjuk, hogy Rózsi ezreket vonz. Ha visszaemlékszünk, pár évvel ezelőtt Keresztes Ildikó - Nem a miénk az ég c. slágerét is heteken keresztül játszották a médiumok. A hallgatók tehát nyitottak a műfajra, csupán vállalkozó kedvű támogatókra lenne szükség, és ami ennél is fontosabb: őszinte és merész muzsikusokra, akik felvállalják és képviselni akarják ezt az irányvonalat, mert csak így lehet változtatni a jelenlegi helyzeten. Nem véletlen a bevezető. Hirleman Bertalan Prelude c. albumának - figyelmen kívül hagyva az épp aktuális trendet - több, mint a felét az AOR stílus uralja. Hirleman Berci, a szakmailag elismert rockdobos és zeneszerző számos meghatározó zenekarban megfordult már (Edda, Bikini, Beatrice) és jelenleg is több formáció tagja (Beatrice, Coda, Háború, Muckshow, Carpathia Project). Pályafutásának 20 éves jubileuma alkalmából csokorba szedte az általa írt slágereket és pár új szerzeménnyel kiegészítve szerzői album formájában jelentette meg. A "Prelude" többek számára tartogat érdekességeket. Először is a Hirleman rajongók ezúttal kedvencüket csak billentyűzni hallhatják, a többi hangszeren pedig minden egyes nótában más és más zenésztárs és barát működött közre. A gitár szerelmesei is csemegézhetnek. Profik az Alapi szólók, a Mostanában c. Rice nótát is a középrész és ezzel együtt Daczi Zsolt szólója teszi kiemelkedővé és figyelemre méltó még Ifj. Tornóczky Ferenc munkája. Egy nóta erejéig kiruccanást tehetünk a jazz világába is (Cukorborsó). A Beatrice és Bikini rajongók pedig mai hangzással élvezhetik újra a régi sikerszámokat. És itt vannak az új nóták! Az album kezdő trackje, a Prelude, egy egyperces zongorára írt darab, mely hangulatában leginkább David Paich szólóját idézi a ToTo - Livefields albumáról, és ami ékes bizonyítéka Berci zenei sokoldalúságának. A másik három új szerzeményre sem lehet panaszunk, ezek mind az AOR jegyében születtek: a komolyabb hangvételű "Mégegyszer", a "Soha nem mondtam még", mely a Whitesnake - The Deeper The Love-szerű lüktetésével kerít bennünket hatalmába és amiből egy kis segítséggel könnyen rádiós slágert lehetne csinálni, és az akusztikus alapokra helyezett "Hány tavasz jön el". Nemcsak az új nóták közül, de a teljes lemezanyagról engem legjobban a "Mégegyszer" érintett meg a megkapó és felejthetetlen harmóniáival, Naszvagyi Tamás kellemes énekhangjával, és első osztályú szólójával, amit Fehér Gézának köszönhetünk.
Legutóbbi hozzászólások