3 Inches of Blood: Long Live Heavy Metal

írta P.A. | 2012.04.19.

Megjelenés: 2012

 

 

Kiadó: Century Media

Weblap: http://www.3inchesofblood.com/

Stílus: Heavy/Thrash Metal

Származás: Kanada

 

Zenészek
Cam Pipes - Ének Justin Hagberg - Gitár, Ének Shane Clark - Gitár Byron Stroud - Basszusgitár Ash Pearson - Dob
Dalcímek
01. Metal Woman 02. My Sword Will Not Sleep 03. Leather Lord 04. Chief And The Blade 05. Dark Messenger 06. Look Out 07. 4000 Torches 08. Leave It On The Ice 09. Die For Gold (Upon The Boiling Sea IV) 10. Storming Juno 11. Men Of Fortune 12. One For The Ditch
Értékelés

Sokan egyfajta poénzenekarként tekintenek erre a kanadai heavy fogatra, hiszen nem tesznek semmi egyebet, csupán összedobják kedvenc heavy, thrash és death metal nótáikat, kimazsolázzák belőlük a legjobb riffeket és szólókat, aztán eljátsszák mint saját szerzeményt, és mindezt megfejelik egy nagy csomó heavy metal klisével. Az egyediséget a két énekes felállással biztosítják a zenekar számára, pontosabban Jamie Hooper hörgéseit és Cam Pipes magas fekvésű énekét keverték, variálták, egészen Hooper 2008-as kiválásáig, azóta Justin Hagberg gitáros látja el a megcsappant hörgési feladatokat.

A ’90-es évek vége óta tapasztalható heavy metal hullám újbóli megerősödése, meg három jól sikerült lemez (’Battlecry Under A Wintersun’, ’Advance and Vanquish’, ’Fire Up The Blades’) népszerűvé tette a csapatot, mind a kritikusok, mind a rajongók körében, viszont a legutóbbi ’Here Waits Thy Doom’ nem aratott osztatlan sikert, köszönhetően a gyenge megszólalásnak és a lapos daloknak.

A legújabb dalcsokor a ’Long Live Heavy Metal’ hangzatos címet kapta, és ahogy végigfutott a szemem a számcímeken, bizony hangosan felkacagtam, de ahogy elindult a korong, az arcomra fagyott a mosoly és villába ugrottak az ujjaim. Akármennyire is komikusnak hatnak az olyan számcímek, mint a Metal Woman vagy a Leather Lord, a zene ellenállhatatlan, feszes heavy metal a legjobb fajtából, az utóbbi nóta akár a Judas Priest legendás ’Painkiller’ dalaival is felveszi a versenyt. Számomra a lemez csúcspontja a tökös, dögös, Hammond orgonával megtámogatott Look Out, amivel ők is leróják tiszteletüket Dio előtt.

Természetesen most sincs újdonság a lemezen, mindent hallottunk már a ’80-as évek nagyságaitól, de a dalok minőségébe ezúttal nem lehet belekötni, legyen szó old school heavy metal döngölésről, sebes thrash támadásról, vagy nagy ívű heroikus kórusokkal felvértezett ökölrázós himnuszokról. Kíméletlenül, de felszabadultan, görcsölés nélkül megy a darálás, óriási riffeket faragott a Justin Hagberg Shane Clark gitárosduó, de leginkább Cam Pipes eszement visításai csapják agyon a hallgatót. Egyetlen nóta lóg ki a lemezről, a Chief And The Blade nyugodt, country-s hangulatával. A hörgést ezúttal is Justin Hagberg vállalta magára, és ugyan kevesebbszer hallani hangját, mint elődjének, de pont ott és annyit, amennyit a dalok megkívánnak. A szőrszálhasogató kritikusoknak most a hangzásban sem hagytak támadó felületet, sikerült modern, bivaly, de kellőképpen pőre megszólalást biztosítani a lemeznek.

Egy ilyen jól sikerült album után már nincs okunk egy komolytalan, részeges viccbandának tartani a 3 Inches of Bloodot, hiszen annak ellenére, hogy újdonsággal nem szolgának, színvonalasan, őszintén és pofátlanul jól csinálják, amit csinálnak.

Pontszám: 7.5

Legutóbbi hozzászólások