Az év legjobbjai 2011 - Mike

I. Az év lemeze

1. Amplifier: The Octopus
2. Symphony X: Iconoclast
3. Kaura: That Which Defines Us
4. Charred Walls Of The Damned: Cold Winds On Timeless Days
5. 3 (Three): The Ghost You Gave To Me
6. Sons Of Seasons: Magnisphyricon
7. Myrath: Tales Of The Sands
8. Before The Rain: Frail
9. Machine Head: Unto The Locust
10. Neal Morse: Testimony 2

Értékelés

Noha szerintem az ’Iconoclast’ nem a legerősebb alkotása a Symphony X-nek, sokáig mégis úgy voltam vele, hogy az isten sem menti meg az Év Albuma címtől, aztán ennek ellenére egy számomra eleddig ismeretlen manchesteri trió pszichedelikus mesterműve került fel a trónra, nevesül „A polip” az Amplifiertől. A Los Angeles-i Kaura egyedi hangzásvilágával lepett meg: az akár még trend-közelinek is mondható modern alternatív rockot házasítják progresszív ízekkel, ráadásul cimbalmot és tablát is használnak, úgyhogy ha azt hitted, 2011-12-ben újat már nem tud mutatni neked egy banda sem, kóstolj csak bele a muzsikájukba! Nem bánod meg! A Three hasonlóan izgalmas produktumot alkotott, valaki nemrég azt mondta róluk, ha ilyen színvonalon folytatják, ők lehetnek az újkori Rush. Ámen! Ripperék ezúttal sem hibáztak, a CWOTD a debüt-anyagnál is izmosabb lemezzel tért vissza, de ugyanez elmondható a Sons Of Seasons kettesről is. A Myrath talán az első banda (egyenest Tunéziából!), akik a szolid-cicomátlan prog power metalt ötvözik saját kultúrájuk népzenei kincseivel. A portugál Before The Rain pedig tökélyre fejlesztette az érnyiszálós világvége hangulatot 6 számos, 75 perces gyászmiséjével. Ja, szerintem hazánkban kábé négyen ismerik őket… A Machine Headet kicsit többen, s Robb Flynnék egyszerűen nem is tudnak hibázni, mióta 2003-ban kilábaltak a nu metal-kórságból: a „Sáska” nem hiába szerepel minden második zenész kedvenclistáján. A Mastodon mellett, haha! Neal Morse pedig a mennybe kerül, az már tuti, a Jóisten sem gondolhatja másképp, ha meghallgatja a ’Testimony’ második részét, s csak annyit mond: „Atyaég, mekkora zene!”

Miután egy IFA-platónyi kiváló album jelent meg tavaly, nem bírtam nem idebiggyeszteni egy „futottak még” kategóriát 20 jeles képviselővel. Szigorúan ábécé-sorrendben:

Anaal Nathrakh: Passion
Arch Enemy: Khaos Legions
Ava Inferi: Onyx
Black Stone Cherry: Between The Devil And The Deep Blue Sea
Dream Theater: A Dramatic Turn Of Events
Dynahead: YOUniverse
Embodied, The: The Embodied
Fair To Midland: Arrows And Anchors
Fleshgod Apocalypse: Agony
Funeral: To Mourn Is A Virtue
Isole: Born From Shadows
Jane’s Addiction: The Great Escape Artist
Kauan: Kuu
Mercenary: Metamorphosis
My Dying Bride: The Barghest O’ Whitby (EP)
Sólstafir: Svartir Sandar
TesseracT: One
Textures: Dualism
While Heaven Wept: Fear Of Infinity
Wilson, Steven: Grace For Drowning

II. Az év DVD-je

1. Marillion: Live From Cadogan Hall
2. Iced Earth: Festivals Of The Wicked

Értékelés

Tavaly főként hallgattam, mintsem néztem a bandákat, DVD-n inkább a filmek pörögtek. De azok dögivel. Hadd ne soroljam, úgysem idevalók.

III. Az év koncertje

1. Symphony X, Nevermore, Psychotic Waltz (Power Of Metal) – PeCsa, 2011.03.14.
2. Neal Morse & Band – Diesel, 2011.06.11.
3. Kamelot – Club 202, 2011.05.03.
4. Iced Earth – Club 202, 2011.11.24.
5. Primordial, Arch Enemy, While Heaven Wept (Metalfest) – Csillebérc, 2011.06.04.
6. Riverside – Diesel, 2011.05.06.
7. Epica – Club 202, 2011.04.01.
8. Orphaned Land, Myrath – Club 202, 2011.12.07.
9. Rhapsody Of Fire (Fezen Fesztivál) – Székesfehérvár, 2011.08.06.
10. Kyuss Lives! – PeCsa, 2011.03.20.

Értékelés

Bizony nagy kár, hogy Sade Úrnő első hazai fellépését ki kellett hagynom, a világ egyik legszebb hangú dívája ugyanis nagy eséllyel pályázhatott volna a 11. helyre, akár még előrébb is egy cseppet – popzene ide vagy oda… Így csupán rock, csajok, satöbbi.

IV. Az év zenekara

1. Symphony X
2. Neal Morse
3. Myrath
4. Riverside
5. While Heaven Wept

V. Az év csalódása, 2011-ben nem teljesült kívánságok:

A Nevermore nevű Csoda „elkúrása”
Az Ark ismételt – és véglegesnek tűnő – feloszlása
Queensrÿche: Dedicated To Chaos (WTF?)
Dredg: Chuckles And Mr. Squeezy (WTF? 2.)
Communic: The Bottom Deep
Többet vártam a Primordial új lemezétől (bár a csillebérci koncertjük némiképp kárpótolt).

VI. Az év kellemes meglepetése, kívánságok 2012-re:

A Manowar végre méltóztatik megjelentetni „Az Istenek Pörölyé”-t. És nem Casio-szimfonikus kamut adnak az arcunkba nagypapi félórányi mondókáival súlyosbítva, hanem vérbő metal himnuszokat, monumentális eposzokat és mondjuk még egy lélekfacsaró balladát is a miheztartás végett! Köszöntem. A Nagy BéSabbath-féle Nyáladzás azonban kurvára hidegen hagy, pénzszaga van, semmi több, Ozzy meg monnyon le! Ezzel szemben az újjászületett Sanctuary igázza le a földgolyót, én amondó vagyok! Továbbá: a foci EB-n a pomádéhajú digók túlélik a csoportjukat – majd megnyerik a tornát is, hehe! Mi pedig Londonban szállítsunk le sok-sok aranyat! És ne legyen világvége 2012-ben. Még egy kicsit ne…

VII. Az év dalai (és egyben az Év Refrénjei – csak úgy találomra)

1. Kaura: If This Were To End
2. Charred Walls Of The Damned: Zerospan
3. 3 (Three): React
4. Iced Earth: Dystopia
5. Constantine: Through The Veil Of Death
6. Textures: Reaching Home
7. Myrath: Merciless Times
8. Powerwolf: We Drink Your Blood
9. Fleshgod Apocalypse: The Violation
10. Fluor: Mizu 🙂