Shadowman: Watching Over You

írta TShaw | 2011.05.20.

Megjelenés: 2011

Kiadó: Escape Music

Weblap: www.overland-shadowman.com/shadowman_home.htm

Stílus: AOR

Származás: UK

Dalcímek

Értékelés

Steve Overland egy gép! Furcsa a mai zenei világban, hogy sok, zseninek titulált zenész több évig ül egy-egy lemezen, míg mások képesek évről-évre hozni egy tőlük elvárható, igazán magas minőségi fokon álló szintet, és mégis megmaradnak egy szűk réteg hősének, sőt, még az is lehet, hogy nem is tudnak megélni a zenélésből. Overland is egy efféle szerzet. AOR körökben tőle jobban csengő nevet nagyon nehéz felemlegetni a brit szcénából, hisz az elmúlt húsz évben a szigetországban ő volt a stílus legmeghatározóbb egyénisége. Karrierje 1983-ban indult a Wildlife nevű zenekarral, majd jött a legendás FM. Az angol melodikus rockzene mai napig legnagyobb legendája három évtizeden át rendíthetetlenül működött, legutóbb tavaly szórtak el egy lemezt, a ’Metropolis’-t. A kétezres években aztán jöttek a mellékprojektek. The Ladder (két lemez), So! (egy album), szólóanyagok Overland néven (kettő album), és persze a Shadowman, melynek ez a negyedik lemeze. Ezek a projektek leginkább az elmúlt tíz évben indultak be. Nehéz olyan évet találni, amikor éppen nem foglalkozott semmivel, míg 2008-ban például egyszerre két album is kikerült a műhelyéből, de ugyan ez esett meg 2004-ben is.

A dolog pikantériája viszont igazából az, hogy hősünk ezen hosszú és szerteágazó út során sosem tért le az általa 1986-ban, az első FM albumon megkezdett ösvényről. Overland majdnem harminc év alatt a tökélyre fejlesztette azt a típusú AOR zenét, amit a mára klasszikussá avanzsált ’Indiscreet’ lemezen mutatott be. Halálbiztosan hozta ezt a formát minden eddigi megnyilvánulásában, sosem kísérletezett drasztikus változtatásokkal, új receptekkel. Most sem tervezett forradalmat csinálni, de érdekes módon a rutinos, egy kaptafára készített dalok sorjázásába sem fáradt bele, pedig a megfeszített munkatempó könnyen rámehetett volna a minőségre…

De mivel Overland egy gép, minden ugyan úgy történik, mint eddig. Lelki szemeim előtt látom, ahogyan az év elején egy vállrándítással kísérve eldöntötte, hogy ezúttal a Shadowman nevű projekttel fog albumot készíteni, majd egy fél nap alatt körbetelefonált a tagok között. Ez lehetett egyébként a legnagyobb kihívás, mert effektíve egy supergrouot kellett összekalapálnia. Elsőként a Heartland legénységéből kellett kölcsönkérnie Steve Morris gitárost, majd jöhetett a ritmusszekció, ami megegyezik a Thunder háttérembereivel, vagyis a Harry James/Chris Childs kettőssel.

Ezután jött a dalszerzési metódus, ami viszont olyan szinten rutinból történt, hogy Overland szinte biztosan visszahallgatta néhány régi munkáját, nehogy véletlenül lemezre vegyen egy tíz éve létező nótát. Maguk a felvételek valószínűleg érdekesebben zajlottak, hiszen az albumon végig dominál a szintetizátor, néha még szólóban is halljuk a billentyűket, annak ellenére, hogy elméletileg a lemezt készítő gárdából senkinek sem ez a fő hangszere. Igazán érdekelne, élőben hogyan oldják ezt meg, mert ennyi billentyűs részt samplerről játszani rettentően illúzióromboló, a hiányuk viszont nagyon érezhető lenne… Valószínűleg hősünk ilyenkor újra elereszt egy telefont egy régi ismerősnek, aki beugrik az élő előadásokra.

Hogy aztán a végeredmény milyen, azt nem szeretném nagyon ecsetelni, mert tényleg nincs sok eltérés a korábbi anyagokhoz képest. Brit AOR ízig-vérig, botlásoktól mentesen, masszív nyolcvanas évek feelinggel – bár, olykor bejön a képbe a hetvenes évek is, főleg, amikor a szintik a Hammondra vannak hangolva. Az egyetlen gyengepont talán Steve Morris, aki mintha most nem adna bele mindent a munkába, a billentyűs háttér sokkal színesebbnek tűnik az ő gitártémáinál – viszont a lemezről a kedvenc dalom, a Party Is Over, éppen az ő különleges, parti rockos-popos gitározásától vált slágerré a számomra. Ezen túl viszont minden jó… Overlandes.

Pontszám: 7