Metalring - Narnia: Enter the gate

írta garael | 2006.04.16.



Kellemes dallamok, dögös riffek, lágy szinti szőnyegek, galoppozós ritmusok. Egy jónak mondható, de a végére megfáradó album. (vagy hallgató?).

 

 


Kellemes meglepetést okozott a Narnia új lemeze. Az eddigi kiadványaik - nálam - nem találtak célba. Az Enter The Gate-en ezúttal kiváló dallamok és riffek sorakoznak ráadásul ezek remek dalokká állnak össze. Engem meg(le)győztek.


A korábbi Narnia albumokra legalább azt lehetett mondani, hogy gyenge Stratovarius-utánzat. De kifejezetten élvezhető volt a minden egyéni stí­lusjegy nélküli zene. Ezen a lemezen azonban a srácok megpróbáltak valami egyedit csinálni. Sajnos ebből csak
valami még hitványabb, még kommerszebb dolog lett.


Hát ez az oroszlán inkábbb csak doromboló cica lett, hiányzik belőle az oroszlán mordulásának vérfagyasztó ereje, mely nélkül inkább sajnálom ezt az állatot, mintsem tisztelném erejét.


Hm, nem könnyű erről az albumról í­tészkedni...minden jó, amit az albumon eljátszanak a srácok, mégis nekem valahogy nem áll össze egy egésszé az album. Vannak benne tipikus power témák, vannak prog elemek, no meg tiszta HM, de mégis úgy érzem, mintha három különböző album single-jeit rakták volna össze...Legyen ez most döntetlen!


10 éves lett a NARNIA! Utoljára 2003-ban jelent meg lemezük, és ez alatt a három év alatt óriásit fejlődött a csapat. Ez a lemez túllépi eddig középszerűségeiket, és remek dallamos power metal dalokat tartalmaz. De,
mégis minden pillanatában hallani, hogy az oroszlános csapatot lehet hallani... - ünnepi módon sikerült lemez!


Régi nagy favoritom a Narnia. Még a Modest Attraction-os időkből ismerem a fiúkat, és mondhatom nagyon kedvelem Őket. Kicsit meglepett a kezdésük. Egyrészt az alulhangolt gitárok, másrészt a skandináv hatás, ami egyáltalán nem volt megtalálható eddig náluk, és nem is illik a képbe. Ez különösen az Show and the World cí­mű dalban csúcsosodik ki, ami szerintem az album mélypontja. A végére aztán magukra találnak újra a zenészek, de ez í­gy csak egy pontozásos győzelem.


Ez a stí­lus az én szí­vem csücske, de a Narnia valahogy mégsem tud nálam igazán működni. Hosszabb elemzés keretében lehet, hogy frappánsan meg tudnám fogalmazni mindennek okait, most csak annyit, hogy a hibátlan
hangszeres teljesí­tménnyel, és a keresztény megközelí­téssel sem "lépnek be a kapun". Persze, ennél sokkal, de sokkal rosszabb zenék is vannak, úgyhogy mindkét kezet emelje fel a pontozóbí­ró.


A Narnia nevű svéd versenyző nevéhez kissé ambivalens módon viszonyulva inkább intelligens, mintsem erőteljes fighter bokszot mutatott be. Ez persze nem minden bí­rát győzött meg, akik szí­vesebben vettek volna egy letaglózó erejű k.o.-t, mintsem ezt a szurkálgató pontgyűjtögetést. Ennek ellenére a mai meccset megosztott pontozással oroszlánék nyerték.

Legutóbbi hozzászólások