Winterlong: Metal/ Technology

írta garael | 2006.03.24.

Megjelenés: 2006

Kiadó: Lion Music

Weblap: www.winterlong.org

Stílus: indusztro-power metal

Származás: Svédország

Zenészek

Thorbjorn Englund - gitárok, ének, basszgitár, billentyűk Leif Eriksson - dob Stella Tormaanoff - háttérének a "Like Ships In The Night", "And So We Remember" c. számokban

Dalcímek

1. The Hunter 2. And So We Remember 3. Go To Hell 4. My Nevermore 5. Like Ships In The Night 6. Shutting Out The World 7. On a Demon's Night 8. The Touch Of Evil 9. Cleaning The Machine 10. Badlands

Értékelés

Ki tudná átérezni a Robotzsaru magányát, a technobörtönbe zárt emberi elme örökletes egyedüllétének szomorú és dehumanizáló őrületét? Ugyanakkor ki ne vágyna olyan emberfeletti hatalomra, és gyakorlatilag örök életre, mint amilyen megadatott ennek a high-tech future machine-nak? S milyen lehet az, ha hús és vér a fémmel integrálódva egységes egészet alkot? Nos, ha ezekre a kérdésekre zeneileg abszolvált válaszokat akarunk kapni, akkor hallgassuk meg a Winterlong új albumát, mely egyrészt egy tényleg magányos harcos , a svéd csodagitáros Thobjorn Englund multimunkája, másrészt egy olyan sound kísérleti alanya, melyben a hagyományos szikárabb fajta skandináv power lórugásos erejét egy monoton fucking maschine orgazmust előidéző ipari dumdumja váltja fel, illetve segíti ki. Ha a ma divatos reklámszlogenekkel akarnánk élni, akkor mondhatnánk azt is, hogy a modernizált NWOBHM találkozik a Nine Inch Nails-el és Rom Zombie-val, némi techno-power metal őrületbe kergetve a hagyománytisztelő true-fanokat. Englund ugyanis a magányos zsenik egoizmusával úgy döntött, saját kezébe veszi a dolgokat, és egy új hangzással lepi meg a kissé már fásult power színtért.Japán dobost felvéve (jóllehet fel van tüntetve egy név ütősként, de az inkább programozó, mint zenész), magát elektronikusan megtöbbszörözve egyedül játszott fel minden hangszert, sőt, nem idegesítette magát egyénieskedő énekessel - velük egyébként is mindig csak baj van - fogta magát, és rá is zendített- hmm, hát némi furcsa végeredménnyel. Milyen is Englund hangja ? Hát ha a mixeknél maradunk, olyan, mint mikor Bon Scott hangját King Diamond hágja meg, és a nászból megszületett gyermek némi affektáló hisztivel csodálkozik rá a világra. Nem mondom, hogy rossz, - sőt, lehet érdekesnek is nevezni - ám számomra inkább parodisztikus, mint (fém)tökös. A zene persze alapjaiban ugyanaz az angolszász jellegű power, mint amivel előző albumával örvendeztetett meg minket Englund, ám talán néha egy kis gótikus feeling is belecsempéződik a dalokba. Főleg az And So We remember -ben és a Like Ships In The Night-ban érzem a katedrálisok jelenlétét - melyekben kis segítségként egy női hang is felcsendül, gondolom Englund erre már nem vállalkozott - , és valami torz reinkarnáció révén a floridai rock n roll bandák dallamközpontú slágeressége is fel-felbukkan (Shouting The World),- sőt a The Touch Of Evil-ben némi musical-es felhangok is megcsendülnek . A leírtakból is kiderül, eléggé eklektikus az album, ám ami minden számra áll: a recsegő, sistergő , fémes hangzás alatt remek power-rock n roll nóták és fantasztikus gitárszólók sorakoznak, ám....

Pontszám: 7

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Herr Wolf on Bruce Dickinson – Micsoda nótákra készülhetünk!: “T. Asoka! Ha nagyon ott akarsz lenni, akkor rém egyszerű!!! Maradj itthon és gyere!!!”
asoka on Bruce Dickinson – Micsoda nótákra készülhetünk!: “Én nagyon ott akarok lenni, csak pont akkor leszek külkföldön. Nem tudom mit csináljak.”
Herr Wolf on Judas Priest: Invincible Shield: “No! Akkor megvolt a müncheni és tegnap előtt a bécsi buli is!!! Egészen BRILLIÁNS koncertek voltak. Nem lehet belekötni!!! …és…”
Herr Wolf on Saxon: Hell, Fire And Damnation: “A turné elindult. Láttam élőben a Glasgow-i és Dublini bulit. Brutálisan parádés koncertek voltak. A Saxon 4 új dalt játszik,…”
Herr Wolf on Judas Priest: Invincible Shield: “A turné elindult és nehéz illetve NEM lehet belekötni. Nem rég értem haza Dublinból. Láttam a turné első ( Glasgow)…”
Herr Wolf on Bon Jovi – 40 év már maga az örökkévalóság?: “A dal elsőre nem rossz, de Bon Jovi hangja sajnos nem frankó! Koncerten borzalmasan rossz.”
Herr Wolf on Winger – Budapesttől is búcsúznak: “Ez egy brutálisan jó hír! Nem gondoltam volna, hogy akár 1x is, de eljönnek hozzánk! Kötelező koncert!!!”
Clint Eastwood on Judas Priest: Invincible Shield: “Ha csak egy ember szemét felnyitom, hogy a maiden nevű fától lássa az erdőt is már megérte a hozzászólás.”