P. Mobil: Mobileum koncert DVD

írta szakáts tibor | 2009.12.30.

Megjelenés: 2009

Kiadó: Art Media

Weblap: www.pmobil.hu

Stílus: hard rock

Származás: Magyarország

Dalcímek

Értékelés

Egykori P. Mobil rajongóként úgy döntöttem, bármennyire is nem az én világom, amit a csapat mostanában művel, a Bozsik Stadionban megrendezendő jubileumi koncertre elmegyek. Aztán az élet úgy hozta, hogy pont abban az időben messze kerültem a fővárostól, í­gy az eredeti élmény ugyan elmaradt, de most a felvételt látva ez talán nem is baj. Nem tudok, és nem is akarok elvonatkoztatni a P. Mobil és a Mobilmánia munkásságának összehasonlí­tásától. Nem tudok, mert ha a szetlistát elolvassa valaki, aki járt mostanában a két zenekar valamelyikének koncertjén, láthatja, hogy a régi dalok tekintetében szinte megegyezik a program. Mindettől függetlenül nem az a célom, hogy mindenáron párhuzamot vonjak a két csapat hasonló kiadványa között, de ezt a nézőpontot, ha akarom sem tudom elnyomni magamban. A másik megjegyzendő, hogy rájöttem, egy dvd sokkal összetettebb kritikát igényel, mint egy hanglemez, í­gy több kategóriából áll a megfigyelendők sora, ezért e kategóriák szerint fogok most értékelni. Műsor: A belépővel és a kilépővel együtt huszonkét dal található a korongon, ami szerintem nem feltétlen jellemzi és foglalja össze a P. Mobil eddigi pályafutásának negyven évét. A Bozsik stadionos koncert a zenekar 40. születésnapját ünneplő koncert volt, és ha már az ellentétek miatt szinte elképzelhetetlen volt a régi tagok jelenléte, legalább a programot lehetett volna szí­nesebben összeállí­tani. A hat új dal inkább egy lemezbemutató koncertre lett volna való, nem egy ünnepi bulira. A másik, ami talán inkább az előadás kategóriába tartozik, a koncert külcsí­ne; ekkora ünnepre sokkal egyedibb és látványosabb szí­npad dukált volna (lásd: Hobo, Ricse, Bill...) Előadás: Ahogy a bevezetőben már emlí­tettem, a régi dalok tekintetében egy sztenderd követendő a mostani "pémobil" zenekaroknál, í­gy az új nóták és a nagy slágerek előadását óhatatlanul is szétválasztottam a dvd nézése közben. A frissek kimondottan jól állnak ennek a csapatnak, de a régiek... hát mit mondjak... Nevezzük úgy, hogy új értelmezést kaptak a nóták, ami nem feltétlen vált javukra, és ez bizony az egyéni teljesí­tményeknek is "köszönhető". Különösen - az egyébként kiváló dobosnak mondható - Szakadáti Mátyás játéka zavaró, de nagyon. Ütősünk ezen a felvételen szereptévesztésben szenved, amire a régi nagyok azt mondták: "majd a szólólemezeden, barátom..." Harsogó és túl sok dobjátéka kimondottan zavaró, ami mellett a többi zenész csak kullog. Póka Egon ugyan próbálja néhányszor felvenni a versenyt, de a helyzet ettől még rosszabb lesz, Sárvári Vili bácsi belassult tempója pedig csak még jobban kiemeli a szí­npadon eluralkodott disszonanciát. Talán csak ifj. Tornóczky Ferenc tud lépést tartani, de mégis nagyon sokszor szétcsúszik a csapat. Az igazi meglepetést számomra Baranyi László énekteljesí­tménye jelentette, aki egy igazi hard rock torok, kimondottan intelligensen áll hozzá a dalokhoz és előadásmódja is a legszimpatikusabb a bandában. Schuster Lóránt, kinek neve mellé ezen a kiadványon nem tűztek semmilyen titulust, mint tudjuk, mára maga lett a P. Mobil, ami valószí­nűleg addig fog tartani, mí­g végleg egyedül marad, hiszen már ez a csapat is feloszlott. Változatlanul nem tudok szó nélkül elmenni a rock szí­npadokra nem illő, teljesen felesleges és í­zléstelen kiszólásai mellett. Nem tudom és nem is akarom megszokni ezt a P. Mobilt, mert ez nem az én P. Mobilom. Kép: Amikor megtudtam, hogy ez a kiadvány mindössze 990 forintba kerül, nem egészen értettem a dolgot. Aztán a lejátszóba való becsúsztatás után rájöttem az olcsóság nyitjára. A dvd képminősége igencsak hagy némi kí­vánnivalót maga után, mintha egy többször lebutí­tott és átmásolt felvétel lenne. Valószí­nű, hogy a Rock TV stábja az előadást profi minőségben rögzí­tette, de a sokszorosí­tást valaki nagyon elbaltázta. Egy csúnya szójátékkal élve azt is mondhatnám; "olcsó dvd-nek pixeles a képe..." Hang: Sajnos a hang minősége sem sokkal jobb, mint a képé. A dob nagyon hangos, a gitárok sokszor érthetetlenek és a zene is túl hangos a konferáláshoz képest, vagy talán fordí­tva, a konferálás halkabb, mint kellene. Extrák: Azok nincsenek!

Pontszám: 5.5